Ez a bejegyzés eredetileg a hogyvolt.blog-ra készült, de ott nem tartottak rá igényt, gondoltam azért ide kiteszem, hogy ne vesszen el a süllyesztőben. Még az is lehet, hogy valakinek tetszik...

Dexter 03x01 – Our Father

Mint egy nyűgös kisgyerek a rácsos ágyban, úgy vártuk már, hogy eljöjjön végre ez a pillanat. Sírtunk, toporzékoltunk, Dexteeert akarooook, üvöltöttük. Eszünkbe jutott minden borotválkozáskor, minden tükörtojásnál, mindig, amikor fekete zsákban kivittük a szemetet, vagy az uzsonnánkat fóliáztuk be. A várakozásnak, az álmatlanul, verejtékben hánykolódott éjszakáknak ezennel vége, kedvenc sorozatgyilkosunk ezennel visszatér! Hölgyeim és uraim, öveket becsatolni, késeket megélezni, injekciókat feltölteni, indul a harmadik évad! 

A szürkeállományunkba gyógyult főcímzene és a retinánkba égett intro után egy rövid összefoglalásban újraélhetjük a második évad legfontosabb és legizgalmasabb jeleneteit. A történet gyakorlatilag teljesen lezárult az előző széria végén, mindhárom ember, aki tudta, hogy ki az igazi mészáros (Lila, Doaks és Brian) halottak, a nyomozás lezárult, a szövetségiek visszatértek fészkükbe, hősünk, pedig felszabadultan élheti a boldog családfőnek álcázott bestiális sorozatgyilkosok vidám életét.

Így aztán szemünkben csillogó fénnyel várjuk, hogy ugyan milyen bonyodalmakba keveredik a mi kis Dexünk.  

Kések, fűrészek, fúrók, injekciós tű, rögtön a közepébe csapunk - dörzsöljük gonoszan össze tenyerünket - és már épp készülünk az újabb rituális igazságosztásra Morgan módra, amikor észrevesszük, hogy a pedáns Dexter ezúttal csak a fogorvost látogatta meg. Nem abból a célból persze, amit várunk. Azért néhány fogorvos akit ismerek igazán megérdemelne egy vidám délutánt egy befóliázott szobában, de ez nem az én sorozatom ugye.

Kedélyesen elcseveg a dokival, láthatjuk, hogy a két évad közti szünet csak nekünk volt pihenő, míg mi az új részeket vártuk, addig Dexter szorgalmasan töltögette az új kis fadobozát. Közben pedig próbálja megemészteni, hogy megölte a bátyját, illetve arra keresi a kérdést, hogy miért van az, hogy ha megismer valakit, akkor az illető záros időn belül kukazsákban a tenger fenekén végzi. Amíg mi is ezen morfondírozunk, a fogorvos felpakolja Dexternek az ideiglenes koronáját, és útjára engedi. Hiába, egy igényes sorozatgyilkosnak a fogazata és a szája is legyen egészséges, és ápolt.

Rövid erotikus kaland következik Ritával, amit idilli családi palacsintázás követ. Cody még a gyerek-apa napra is meghívja Dexet az iskolába. Az első drámai esemény, hogy Astor  ma reggel csillagos, és fene tudja még milyengeometriai alakú palacsinták helyett kör alakút kér, amiből a gondos anyák egyből arra következtetnek, hogy kislányuk elkezdett felnőni. Mit ide az első mikuláscsomag, növekvő keblek, vagy érdeklődés az ellenkező nem iránt, Rita a palacsinta alakjából képes megállapítani a beköszönő pubertáskort. Most már kíváncsi vagyok, hogy az én anyám miből jött rá, hogy én is serdülni kezdtem…talán hagyma nélkül kértem a zsíros kenyeret?

Minden szép és jó, csend és nyugalom, az amerikai álom igazi megtestesülése. Madárcsicsergés, verőfény, mosolyhegyek, már csak egy bolyhos kiskutya hiányzik az előtérből, és egymásba karoló kötött pulóveres, integető szomszédok a háttérből. Nyugalom, ez még mindig a Dexter, azért nem megyünk át Lassie-be.

Bizony nem, hiszen otthona nyugalmában Dexter már a következő áldozata után folytat elmélyült kutakodásokat. Nevezett szerencsés nem más, mint Fred Bowman alias „Freebo”, akinek lelkén két főiskolás lány élete szárad. A büntetést hála a hanyag igazságszolgáltatásnak megúszta, így került neve Dexter rövidke, és meglehetősen gyakran változó listájára. Tökéletes szülinapi ajándék Harrynek – mosolyog, miközben apja falon lógó képére pillant. Persze, minden apa szemeteszsákokba csomagolt emberi testrészekről szövi legszebb születésnapi álmait. Azt hiszem, erre mondják, hogy ahány ház, annyi szokás.

Dexter, mint a fánkos fickó érkezik az őrsre ártatlanul mosolyogva. Bizarrabb a kép, mint egy három hetes vízihulla. Angel, majd Masuka is elveszi a megszokott fajtájú fánkját, Vince-nek már a harmadik szava az, hogy szex, de ezen már csak a kezdő Dexter rajongók lepődnek meg. Mi pedig közel sem vagyunk azok. Megkéri, Dexet, hogy olvassa el a cikkét, amit a HM-nek (ez a helyszínelők Playboy-a) írt, aki persze örömmel és nagy érdeklődéssel köszöni meg a megtisztelő lehetőséget. Hiszen a színlelés nagymestere.

Hopp egy új szereplő tűnik fel, aki hamarabb veszi észre Deb új haját, mint mi. Ne hibáztassuk magunkat, a sármos szépfiúnak - aki nem más, mint Quinn nyomozó - volt két hét előnye velünk szemben, akkor helyezték át ugyanis a gyilkosságiakhoz.

Deb, miután az évadban először kiosztotta Dextert, (ő sem vette észre húga új frizuráját) emlékezteti őt apjuk születésnapjára, amit minden évben egy bárban ülve ivászattal töltenek. Dex megígéri, hogy ott lesz. Persze ha nem jön közbe semmi sürgős gyilkolászni való.

LaGuerta érkezik, és Stohl Bucit megszégyenítő drámai felvezetés és feszültségfokozás után nevezi ki Batistát őrmesterré a pórul járt Doaks helyére. Deb örül, mint kislány a búcsús vattacukornak, Angel alatt gyerekjáték lesz megszerezni a hőn áhított nyomozói jelvényt. Legalább is ő ezt hiszi.

Dexter közben nem tétlenkedik, Freebo nyomába indul. A kőkemény mégis hiperlaza ajtónálló gyereknek remekül játssza el a nyomorult narkóst, még a pilótakekszet is hülyegyerek módjára eszi a látszat kedvéért. De lehet, hogy amúgy is így szokta enni, ezt nem tudom.

A gyönyörű rózsaszín házat még Győzike is megirigyelhetné, de ne legyünk ennyire közönségesek. Belülről már jobb a látvány, nincsen zabramintás felvédő, sem aranymarkolatú hintaszék, amit talán elképzeltünk. Van viszont egy legalább 150cm-es TV, ami igencsak megdobja a belső dekort. Látszik, hogy Freebo nem vasgyári munkásként tengeti napjait, sokkal inkább a kábszerbiznisz zavaros vizében halászik.

Éppen wii-vel bowlingozik, amikor Dex bekocog, hogy egy kis boldogságot vásároljon. Megint remekül adja el a függőt, simán beférne a Nemzeti társulatába. Csak ragadt rá valami a haszontalannak vélt anonim függők babazsúrján. A bugyiban mászkáló, nem épp gusztusos ribi sem zökkenti ki ebből a szerepből, aki azért elsüt egy jó poént, mielőtt lelép a színről.

Az üzlet megköttetik, Dexter pedig nyugtázza, hogy Freebo tökéletesen illik a szabályokba, megérdemli a halált.

El is kezdi építeni közös légyottjuk helyszínét. Dex a minimalista, funkcionalista belső designer. Egyszerű megjelenés, letisztult formaság, mégis bensőséges hangulat, PLASZTIKusság és erőteljes fény-árnyék hatás jellemzi egyedi stílusát. Erre biza' még  Palotás Petra is rácsodálkozna az Ötletház egyik különkiadásában.

Fólia fóliát követ, gyorsan elkészül a helyiség, amit Freebo nyomorult életében utoljára látni fog.

Nicsak, még egy új szereplő, sajnos ezt az évadot sem ússzuk meg idegesítő hülye picsa nélkül, ráadásul Lila, Lejla, vagy Leila után neki is hülye neve van. Yuki Mato (ennél már csak a Yuki Matato lenne kínosabb) a Belső Ellenőrzéstől lép oda a kávéját mélabúsan szürcsölő Debhez. Hát igen, neki sincs sok oka az örömre azok után, hogy első szerelme megpróbálta pici vérmentes darabokra szeletelni, a másodikról azt hitte, hogy ő is ezt akarja, a harmadik pedig egyszerűen csak lelépett. Nem egy rózsaszín szerelmi álom, az biztos.

Szóval Yuki (kuncogás) arra próbálja rávenni Debet, hogy álljon rá kicsit az őrs újdonsült szépfiújára, Quinnre, és tartsa szemmel. Hogy miért van erre szükség, azt nem árulja el. Persze Deb az ő sajátságos stílusán küldi el melegebb éghajlatra. 

Áhá, végre, Dexter felöltötte a gyilkolós egyenruháját, és épp belopózik Freebo lakásába. Végre egy kis eksön. Lassan, mint egy macska lépked át a szobákon, mintha minden lépést egyenként fontolna meg. Valószínűleg így is van.

De hé, Freebo nincs egyedül. Először olybá tűnhet, hogy arra a borzalmas zenére táncolnak a rejtélyes idegennel összesimulva, amit már két háztömbnyire hallani lehetett. De nem, inkább verekedésnek tűnik. Az idegen kezében tőr, így dulakodnak, majd Freebo valahogy kiszabadul, és elszalad.

 Támadója észreveszi Dexet, és ha már kiszemelt áldozata lelépett, gondolja akkor megpróbálja őt leszúrni. Na ezzel aztán a legrosszabbat tette, amit abból a szituációból ki tudott hozni. Rövid dulakodás után ugyanis Dex rutinból felülkerekedik, és a saját tőrét állítja bele a rejtélyes támadóba.

- Ki a franc vagy? -  kérdezi a haldokló, és látszik hogy érdeklődése igazán őszinte.

- Te ki a franc vagy?, - kérdez vissza a megrökönyödött Dex.

Az ismerkedő est itt véget is ér, a szerencsétlen gyorsan elvérzik, hála Dexter mértani pontosságú döfésének.

Egy előbbi langyos pofontól azonban kiesett szájából az a bizonyos ideiglenes korona. Hiába, már a fogorvosokban sem lehet bízni. Megpróbálja megkeresni, de motoszkálást hall az utcáról, így gyorsan kirántja a gyilkos fegyvert a hullából, és felszívódik.

-Mi a franc történt? - kérdezi magától, miközben sebtiben lebontja a fóliaszobát, és elpakolja a hentesfelszerelést.

-Ahelyett, hogy Freebo-val végeztem volna, megöltem egy ismeretlent, akinek nem voltam meggyőződve a bűnösségéről.

Harry most biztos a fejét csóválja és fogával cicceg ha ezt látja.

Íme a várva várt bonyodalom, Dex megölt valakit, akiről nem tudjuk, hogy ki, ráadásul bizonyítékot hagyott a tetthelyen. Nem volt ez egy kellemes este hősünknek.

-Ma valami egészen különös dolgot tettem...valami...spontánt. – motyogja feszülten.

Egy gyors reggeli menetre Ritával azért bármilyen idegállapotban jó, mielőtt élete legérdekesebb tetthelyére indulna reggel. A sajátjára.

Deb fogadja lelkesen, mekkora ügy, ezzel tuti megkapom a jelvényt, főleg, hogy Angel engem állította rá az ügyre. Mint egy tíz éves kislány Karácsony reggelén

-Nagyszerű, megint a saját húgom fog nyomozni utánam. – Dex már kezd ehhez hozzászokni.

A tetthely ugyanúgy néz ki, ahogy tegnap este hagyta, persze el kell játszania, hogy most jár itt életében először. Olyan csodálkozó arcot tud vágni ha akar, mint egy elsőáldozó.

Angelnek hála kiderül, hogy Dex nagyobb szószban van, mint elsőre tűnt. Rámutat a sarokban ácsorgó öltönyös latin férfira, akit mintha skatulyából húztak volna ki.

-Nos Dex, ő Miguel Prado, Miami legeredményesebb és legrettegettebb államügyésze, nem mellékesen LaGuerta puszipajtása. Mellette az öccse, Ramon Prado, a sheriff hivatal hadnagya. Ő pedig itt, lyukkal a mellkasában nem más, mint Oscar, a Prado fivérek legfiatalabbika.

Dex nagyot nyel, kapott már jobb híreket is így éhgyomorra. Azért nekiáll helyszínelni. Persze főleg az izgatja, hogy megtalálja elveszett koronáját. A függönyt széthúzva az ablak alatt meg is leli, lassú, óvatos mozdulatokkal körültekintően gyömöszköli bele a gumikesztyűjébe, majd ártatlan tekintettel kérdezi Masukát, hogy mire jutott a hullával.

Az őrsön vagyunk, mindenki aki él és mozog rá lett zizzentva az ügyre, ilyen az, ha egy fontos ember öcsikéjét teszik el láb alól. LaGuerta személyes ügynek tekinti a gyilkosságot, és ez nem valami örömhír Dexnek. Ukász kiadva, minden áron és minél hamarabb meg kell találni Freebot. Micsoda véletlen, hogy Dex is ugyanerre gondol.

Utánanéz az adatbázisban Oscarnak, hátha van valami a rovásán, netán beleillik a szabályok szabta szűk keretbe. Kicsit mintha lelkifurdalása lenne. Nincs azonban szerencséje, Oscar tiszta, mint a frissen hullott hó. Két gyorshajtásért azért nem érdemel senki halált.

Közben a helyes, fehér és csillogó fogú Quinn tipped ad Debnek, hogy keressen meg egy bizonyos Antont, az informátorát, aki jön neki egyel, és esetleg értékes információkkal szolgálhat Freebooról

A parton Deb meg is találja a gitárral a kezében csajokat bámuló, napbarnított és szálkás Antont, aki laza, mint a Rigalánc, ellenben semmit nem tud Freeboról. Amikor azonban Deb megmutatja neki Oscar Ramon képét, látszik, hogy beindulnak fejében a fogaskerekek.

Dexter ez alatt az iskolában nagy átéléssel mesél a gyerekeknek a vérnyom elemzés különböző fortélyairól. Piros fonalból pókhálót is sző a nebulók feje fölött, miközben azt magyarázza, hogy milyen típusú vérnyomok is léteznek. Az előadás nem igazán sikeres, érzi ezt Dex is, ellenben Cody nagyon büszke. Azért valószínűleg attól jobban nőtt volna a respektje az osztályban, ha az derült volna ki, hogy pótpapája embereket szokott széjjelfűrészelni az éj leple alatt. Lehet, hogy utána kevesebben szóltak volna be neki.

Dex Közben csodálattal tekint a kisfiúra, aki annyi szörnyűségen ment már keresztül nyolc évesen, hogy egy felnőttnek sok lenne, mégis van olyan erős, hogy tovább tud lépni.

Rita is büszke, érzelmes percek következnének, a szituációt Dexter megcsörrenő mobilja menti meg. Fellélegzik Dex is, és mi is. Ezt megúsztuk. Miguel Prado az, a tetthelyen akar találkozni hősünkel.

- Ez meg mit akarhat tőlem - morfondírozik, miközben arrafelé hajt. 

Dexter számára kínos percek következnek, részletesen el kell mesélnie Miguelnek, hogy hogyan halt meg öccse. Persze azt az aprócska részletet elfelejti megemlíteni, hogy éppenséggel ő állította bele szívébe a tőrt. De Miguel mintha a veséjébe látna...

- Az is a maga hatásköre, hogy a rendőrségi adatbázisban kutakodjon a halott öcsém után? - teszi fel a kérdést mindenféle köntörfalazás nélkül.

Dextert persze nem könnyű sarokba szorítani kivágja magát:

- Nem, és nem is szoktam. Csupán mélyen megérintett ez a halál. - Óriási kamuduma, más filmekben az ember még meg is könnyezné, itt azonban inkább a röhögőgörcs kerülgeti, ahogy Dexter arcát nézi közben.

Miguel lecsillalpodni látszik, elnézést kér a kirohanásért. Mégis csak talpig úriember. Utána a halálról, a szomorú elmúlásról, az utána következő esetleges életről beszélgetnek. Dexter kijelenti, hogy reméli, hogy nem látja őt halott apja. Szerintünk is jobb lenne.

A végén annyira összemelegednek, hogy Miguel meghívja Dexet Oscar búcsúztatójára.

Deb nagy momentumai következnek, visszatér Antontól az őrsre, és lelkendezve, fennhangon újságolja, hogy mit tudott meg a szentnek hitt Oscar Pradóról. E szerint egy utolsó alja narkós volt, és egy rahedli pénzzel lógott Freebónak. Teli szájjal mosolyog közben, s talán már nyomozói jelvényét fényesíti képzeletében. Ő nem látja azt, amit mi, és gyakorlatilag az egész őrs igen. A nem épp szépirodalmi stílusban előadott, és különböző vulgáris jelzőkkel alaposan keresztülszőtt, őszinte monológot az éppen akkor érkező LaGuerta és Miguel Prado is végighallgatta. Nos, mit mondjak, nem tapsikoltak örömükben.

Ennek hatására LaGuerta nem titkoltan azt sugallja Angelnek, hogy vegye el az ügyet a nagyobbik szájú Morgantől. Persze Batista szabadkozik, mint szűzlány az első éjszakán, de hát nincs mit tenni, ilyen az őrmesterek élete, nagyobb hatáskör, nagyobb felelősség, ezt most ő is saját bőrén tapasztalja.

 A bárba ugrunk, ahol az elszontyolodott Deb várja bátyját a megbeszélt időben, miközben fogadalmához mérten (nem vicc) áfonyalevet szürcsöl. Dex azonban Oscar Prado koporsója mellett tölti az idejét, bámulja a síró rokonságot, és azon gondolkozik, hogy miért is támadta meg őt Oscar, és egyáltalán mit keresett ott azon az éjjen.

Deb folyamatosan csörgeti, hogy hol a viharban van, de nem törődik vele. Sokkal inkább foglalkoztatja, hogy Miguel sebeit nyalogassa. A maga módján persze. Kétségtelenül furcsán érzi magát a történtek után, nyomasztja, hogy egy látszólag ártatlan ember életét oltotta ki. Teljesen új érzés ez neki.

Megint a bárban, Dex helyett Batista érkezik, letol pár felest, majd előáll a farbával, elveszi Debtől az Oscar Prado ügyet. Hát az nem kapott sikongatós lábrázást örömében, a nyomozói jelvény távolodni látszik. Sejti, hogy LaGuerta áll a dolog mögött, de Angel biztosítja, hogy ez a saját döntése. Azt persze nem mondja, hogy a főnök nélkül ez eszébe se jutott volna.

Deb felrúgja fogadalmát, és igazi italba folytja bánatát. Az apjára isznak, akinek képe a bárpult fölött lóg több más legendás rendőrével egyetemben.

Közben Dexter is megérkezik, de csak beles a bár ablakán.

- A húgom még mindig úgy akar élni, hogy az apja büszke legyen rá. És én? Azt teszem, mint egy nyolc éves kisfiú. Továbblépek. Viszlát Harry. Azzal elhajt.

Reggel a közös ébredés, és a Ritával való, lassan elmaradhatatlan reggeli numera után Dexter egy tetthelyre siet. A láthatólag enyhén másnapos Deb rögvest kérdőre vonja, hogy mégis hol a búbánatban volt tegnap este. Azt várnánk, hogy Dexter sűrű bocsánatkérésekbe és szabadkozásokba kezd, ehelyett mint az esőcseppek a kátránypapírról, úgy peregnek le róla húga szavai.

-Ritánál voltam – jelenti ki vigyorogva, majd kárpótlásul dicsérni kezdi Deb frizkóját. Még a (nem tévedés) gyönyörű szót is kiejti. Wow. Nem csak mi, Deb is teljesen el van ájulva.

Nem csak Debet gyötri a macskajaj, Angel sem éppen a betegtájékoztatóban előírt adagolási szabályzat szerint szedi az aszpirint, csak úgy dönti magába a pirulákat, a szirénával érkező kollégát pedig legszívesebben kicsontozná. Még szerencse, hogy békés fickó.

Megérkeznek az áldozat hullájához, a szőke lány hasra fektetve fekszik a fűben. - Miért hívtatok, nincs vér - kérdezi Dexter. - Hát ezért - mondja Vincent, miközben hátára fordítja a lányt. Ekkor látjuk meg, hogy biza a lány jobb válláról hiányzik egy tenyérni bőrdarab. Dexter is ekkor veszi észre, hogy ez bizony a Freebónál bugyiban flangáló ribi, Teagen. Micsoda fordulat. -Ezek szerint Freebo még a városban sunyít. - gondolja Dex.

Az őrsön Angel megkapja a megérdemelt aranyjelvényt, Deb sóvárogva nézi, mint egy kiskutya a legzsírosabb falatot. -Mikor lesz nekem ilyen - kérdezi valószínűleg magában. Hát nem mostanában - válaszoljuk mi gonoszan.

Rita jó háziasszony módjára pudingot főz otthon, langymeleg zene szól, talán Sláger Rádió. Jaj, egy fránya csepp nem kicsöppent a tűzhelyre? Lassan keni fel mutatóujjára, hogy aztán még lassabban nyalja le csücsörített hamvas ajkaival, miközben leheletvékony nyári ruhájában csípőjét ringatja, akárcsak a lágy szellő a búzakalászokat. Szzzzzz... a jelenet felkavaróan és ellenállhatatlanul erotikus, Dr. Oetker reklám castingján kétséget kizárólag tarolna. Sajnos a képsor rövidebb, mint az elvárt, de ne legyünk telhetetlenek, és bizakodjunk, hosszú még az évad.

Dexter ha tudná mi folyik otthon, valószínűleg gyorsan kipattanna a fogorvosi székből, ahol éppen ül, de hát szegénynek fogalma sincs róla. Így aztán nyugodtan tűri, hogy a doktor bácsi a szájába igazgassa a szökevény, és kis híjján árulóvá váló fogkoronát.

Úgy tűnik Deb és Angel között szent a béke, sőt ismét piálni indulnak, ezúttal Quinn és Masuka kíséretében. Hajj...nehéz is a rendőrök élete...

Deb már a bár előtt parkol, amikor a semmiből eléugrik az izgága Yuki, hogy ismét megpróbálja rávenni, ugyan szaglásszon már Quinn után mégis egy kicsit na

Meglepő módon Morgan ezúttal egyetlen csúnya szó nélkül hajtja el. Talán rossz passzban van?

- Ha....hallod ezt? A nyomozói jelvényed az, amint épp segítségért kiált.

 Idegesítő ez a Yuki, de azért a forgatókönyvírók az ő szájába is adtak egy jó dumát, nehogy már az első részben mindenki megutálja. Ki tudja, sikerült-e nekik ezt elérni.

Dexter, lelkében rőzsedalokkal ballag Ritához, valószínűleg nyelvével az új fogkoronát piszkálja, közben pedig az utóbbi napok furcsa eseményein, apja megszegett szabályain és szellemi hagyatékán töri az agyát.

Rita még mindig a pudingot keveri, a háttérben még mindig a nyálas zene szól, de sajnos a jelenet már nem olyan érzéki, mint az imént. Az csak nekünk szólt, nem Dexternek. Hehe. Rita, Rita, te kis csalafinta, pajkos teremtés.

Dexter csendben megjegyzi, hogy napok óta ez a zene szól, és napok óta csak pudingot esznek.

Erre a nő szeme kikerekedik, lehelete megszegik, és kijelenti, hogy terhes. Nafene. Rita az ételeken keresztül nemcsak a serdülőkor beköszöntét képes megállapítani, de még terhességi tesztet is végez. Nem semmi a csaj.

Ahogy Dexter agya feldolgozza a beérkezett információkat, majd azok kiülnek az ábrázatára, na az a tökéletes zárókép, és minden pénzt megér.

Ti is látjátok magatok előtt, hogy a kegyetlen sorozatgyilkos, a rettegett Mészáros reggelenként a boltban a fólia mellé pelenkát is pakol, éjjel, a gyilkolászásból hazatérve karjára ültetve eteti a kicsit, aki lehányja, vagy éppen rózsaszín babakocsit tologat fel s alá Miami utcáin? Megindító látvány, én mondom.

Firestarter18