Hinnye, jó ideje nem írtam semmit ide, elnézést azoktól (ha vannak ilyenek) akik naponta könnyes szemmel és szipogva álltak fel a gép elől, hogy már megint nem írt a fire.
Megvolt persze hallgatásom nyomós oka is.
Most itt annak kellene következnie, hogy rommá tanultam magam, több százezer dollárt nyertem pókeren, vagy éppen bevonultam a francia idegenlégióba. Nos nem, egyik sem.

Tanulni nem tanultam, pókerezni nem pókereztem, csak úgy tengtem-lengtem a nagyvilágban összevissza.
Iszonyú keveset aludtam a múlt héten, egyszer sem hunytam többet hat óránál. Akadtak is Különböző leküzdendő feladatok, elintéznivalók, beadandók, stb. Így aztán a póker és a naplov valahogy elmaradt.
Na de majd most.

Most nem tartok időrendet, hanem csapongok majd a témák között, attól függően, hogy agyam milyen sorrendben böfögi fel őket.

Először is öcsém elballagott, gratula neki, bár ezt úgysem olvassa. DD kolléga már írt egy posztot a ballagások érzelemvilágáról, bár abban túltengett azért abbéli szívfájdalma, hogy nem láthatott jó csajokat. Bár gondolom ezt a bánatát nem élete párjának vállán zokogta el. Nyilván azért nem látott jó nőket amugy, mert rossz iskolába ment. Bezzeg nekem, aki gépészek és informatikusok iskolájába látogattam , milyen jó dolgom volt. A tanulók 95%-a fiú, 4%-a lány volt. Az az egy százalék a nem egyértelmű nemi jellegzetességeket viselő egyének csoportja.
Meglepően vettem azonban tudomásul, hogy az a 4% igenis jó csaj. Vagy az én ingerküszöböm volt már alacsony a sok pattanásos, vastagkeretes kockafej után. Azért ha csatahajóm lenne, szívesen látnék a fedélzeten ilyen gépészlánykákat, mint amilyenek itt voltak.

Igazából a ballagást, mint intézményt nem értem. Feldíszítik az iskolát egy csomó halott virággal, a félig/teljesen bebaszott gyerekek-szülők-nagyszülők végigbotorkálnak a folyosókon, különböző ismeretlen dalokat gügyögve. Közben vérmérséklettől függően sírnak, röhögnek, vagy csak üveges tekintettel bámulnak a végtelenbe.
Én a saját ballagásomat is rohadtul untam. Nem volt benne semmi megható, vagy felemelő. Másfél órán keresztül tartott, amíg andalogva végigjártuk az iskola összes termét, mindezt 3 kiló zöldsalátával a jobb karomon, ami ettől olyan szinten elzsibbadt és elgémberedett a végére, hogy egy ideig azt hittem, hogy nem is hoztam magammal, hanem a konyhakredencen hagytam a nagy sietségben. Na asszem ekkor utáltam meg a Gaude-ánusz Vízibusz című örökzöld slágert.
Költői kérdés: a ballagás miért nem az érettségi után van?

A ballagásban, mint amugy minden egyéb ünnepben is csak egy jó dolog van, a hatalmas zabálás. Mi is étterembe mentünk, mint DD-ék, csak nálunk a vendéglőt anyának hívják. Anya imád főzni, és valljuk be professzionális szinten űzi ezt. Olyan koleszterin atombombát dobott fel az asztalra, hogy Norbi ha meglátta volna, szerintem leadja a zúzdába az összes kazettáját. Már az előételben annyi kalória volt, hogy a Patriots hátvédsora vígan lejátszotta volna belőle a playoffot.
Híztam is vagy 3 kilót együltő helyemben.

Apropó hízás. Pár hónapja észrevettem egy enyhe, mondatni jelentéktelen hurkakezdeményt a derekam körül. Ez pedig nekifogott nőni. Na azért az ezredest még látom vizelés közben, de a probléma attól még ott van. Ennek oka pedig, hogy tulajdonképpen fél éve nem edzek semmiféle módon. Úgy döntöttem, hogy ez nem állapot, hogy 22 évesen egy kis hájcsík belerondít Közép-kelet Európa legkidolgozottabb férfitestébe, íg aztán elhatároztam, hogy eljárok futni. Bezony ám. Futok, kúszok, mászok, edzek mint Roki, és formába hozom magam. Legyen mint stírölniük a csajoknak a strandon na. A mai gyerekek úgyis mind olyan gizdák. Ma is láttam egyet, olyan vékony lábszára volt, hogy attól féltem járás közben átszúrja a seggét, és beleáll a tüdejébe.

Póker. Na az nem volt sok. Olyan jól elterveztem, hogy indulok a BPOIII-on, ki is néztem pár eventet, és már tulajdonképpen el is költöttem az összes fődíjat. Aztán láttam, hogy minden verseny 22.30 után indul. Nekem, mint hajnal hasadtával kelő embernek ez igen kései időpont. Nem mondom, hogy nem érné meg alvás nélkül menni iskolába, ha épp csrillió dollárt nyertem, de mégis. Amugy is csak 3,5K dollárt fizetett volna a kiszemelt eventnek az első helye.
Az erre szánt T$-okból majd benevezek a vasárnaponkénti 100K gtd-re. Annak az első hely cirka 20K dollár. Ha megnyerem, minden olvasóm vendége vagyok valamire. :-)

Ez a hónap is szép pluszt hozott, még úgy is, hogy CG-n -4 beülőt vitézkedtem össze. Hazautaltam 500 dollárt repjegyre, mit mondjak, mintha minden dollár egy késszúrás lett volna a szívembe. Hogy lesz nekem igy BR-em NL50-re? :-(

Szokás szerint be fogom majd tenni a hónap teljes pénzügyi mérlegét, amint rászánom magam a számolásra :-)