Két hónap pókermentes létezés után lejátszottam első sessiönömet. A cél alapjában véve az volt, hogy felelevenítsem nem létező skilljeimet, összeszedjem csekélyke tapasztalatomat, és lehetőleg ne bukjak nagyobbat, mint a magyar államháztartási hiány.
Három asztalon kezdtem, amúgy bemelegítésképpen, de negyed óra múlva már megnyitottam a negyediket is.
Másfél órát játszottam, nem is terveztem többet. Ez a pár száz hand pont arra volt jó, hogy megint elkapjon a játék utáni vágy, a siker-(és főleg) pénzéhség :-) Magyarán megjött a kedvem játszani, ami azt figyelembe véve, hogy két hónapja milyen hányinger fogott el, amikor a pókerre gondoltam, nagy előrelépés. Jó volt megint átélni a nagy szívdobogásokat allineknél, meg örömködni amikor nyertem. :-)
Egyébként próbáltam egy egyszerű játékot játszani, semmi bonyolítás, semmi wp. Nem játszottam "érzésből" beidegződések alapján, inkább mindent kétszer végiggondoltam. Talán így kéne mindig?
Minden esetre másfél beülő pluszban sikerült zárni. Nem is annyira a pénz miatt fontos ez, hanem a visszanyert önbizalmam miatt, amit a Bodog sikeresen a földbe gyalázott tavasszal.
Jó lenne, ha ezt a játékot tudnám most már hozni rendszeresen. Meglátjuk.

MÁS

Mivel póker nem volt, ezért elég sok filmet megnéztem az elmúlt időszakban, ezekről szeretnék pár szót szólni. Már amelyikről érdemes.

Spoiler alert!

Alien 1-2-3-4

Nem tudom, hogy egyedi esetről van-e szó, vagy a lányok többsége így van ezzel, de az én barátnőm speciel egy rakás klasszikus filmet nem látott. Olyanokat, amiken én felnőttem, és alapvetően meghatározták azt, hogy mára ilyen szép, kifejlett férfiává érettem.
Így kötelességemnek éreztem, (hamár ugye felnőttképzéssel foglalkozom) ebbéli hiányosságait pótoljam.
Mivel is lehetne hatásosabban kezdeni, mint a korszakalkotó, legendás sorozattal, az Aliennel. Úgy gondolom, a történetet nem kell ismertetnem, szerintem nincs elő ember a földön, aki ne hallott volna a csúnya, gonosz, mégis elragadó és csodálni való lényekről. Számtalanszor láttam mindegyik részét, de még így is megborzongtam egy-egy jelenetnél, még ha a technikai megvalósítás és a színészi alakítás néha megmosolyogtató is volt így jópár év távlatából.
Ez a feszültségkeltés, az izgalom, a kiszámíthatatlanság, ez a feeling hiányzik nagyon sok mai filmből, melyek inkább a látványvilágra fordítanak nagy hangsúlyt mintsem ezekre a fontos elemekre. Az Alien sorozat nem horrorfilm, mégis magasan veri az összes mai horrornak nevezett alkotást, amikben a félelemkeltés kimerül egy vödör művér kamerába loccsantásánál.
Nem érdemes vitatkozni, ez a sorozat így jó, ahogy van.
Egyértelmű 10/10


Angyalok és démonok

Mint Da-Vinci kód 2 harangozták be, és ennek megfelelően hasonló érdekes és izgalmas filmre számítottam. A cím, a borító, és minden arról tanúskodott, hogy itt aztán eggyé olvad menny és pokol, eljő az Apokalipszis hét lovasa, csatába bocsátkoznak a címszereplő angyalok és démonok. Tom Hanks főszereplése pedig általában garancia a jó mozira.
Ezzel szemben a kapott történet enyhén szólva is csalódás. Rohangászás a Vatikánban, gyilkosos-elrablós-nyomozós film? Mivan? Vallási csomagolópapírba bújtatott krimi ez, hozzáadott szektákkal és egyházi misztikumokkal. Ha pedig lehámozzuk a csomagolópapírt, kapunk egy standard Kálámbó részt. Az unalmasabbak közül.
3/10


Cloverfield

Ha nagyon egyszerűen akarnám leírni a filmet: Ideglelés+Godzilla=Cloverfield. Alapjában véve nem szeretem az "Idegleléses" kameramegoldást, egyszerűen kiborít, de szerencsére itt klasszisokkal jobb, mint az említett filmben. Takony legalábbis nem csepeg ránk a főszereplő orrából.
A történet klasszikus, sokszor láttunk már amerikai nagyvárosban kószáló bitangnagy monsztert, amit a hazafias júeszarmi próbál megfékezni.
A tálalás azonban ezúttal egészen más, lévén pont annyit tudunk meg és látunk mi is, amit a főszereplők. Azaz nem sokat. Egészen pontosan fingunk sincs, hogy mi az a jószág, honnan jött, mit akar, és miért dózerolja le fél Manhattant. A film azonban pont ettől a bizonytalanságtól lesz jó, sőt tulajdonképpen ez menti meg. A színészek teljesítménye ugyanis elhanyagolható, bár illik a körülményekhez. A szerelmi szál persze nem hiányozhat, de végre kapunk egy filmet, ami mentes a legtöbb klisétől, érdekes, izgalmas, és a stáblistát nézve azt motyogjuk: wtf??
8/10


Esti mesék

A lágyéktáji bizsergés nem véletlen, a cím lehetne akár egy kilencvenes évek eleji izzadságszagú szoftpornóé is, de nem ez a helyzet. Vígjáték ez, és ha mai vígjáték, akkor nem lehet kihagyni belőle Adam Sandlert, aki szerencsétlen nem tudom, hogy az életben ki tud e szabadulni a skatulyájából. Ha egyáltalán ki akar.
A történet röviden: adott egy lúzer takarító, akire a nővére rábízza két kölykét vigyázzon rájuk, amíg ő istentudja mit csinál. No, elérkezik az első este, lefekvés, de ugye nincs lefekvés mese nélkül. Mesekönyv nincs, de sebaj, a két gyerkőc és a takarítóbácsi közösen szövik a mese fonalát.
Másnap jön a meglepetés, az előző este elmondott mese ugyanis valóra válik. Pontosabban az a része, amit a gyerekek tettek hozzá. Hoppá-hoppá.
Látom a huncut fényeket kigyúlni az olvasók szemében, akik azt várják, hogy hősünk ezután már csak a Playboyból és a Hustlerből olvastat fel a gyerekekkel, de sajnos ez még mindig egy főleg fiataloknak szóló vígjáték.
Így hát ezt a csodaerőt a klasszikus célokra használják, legyőzni a gonoszt, és vinni a nőt.
Könnyed vígjáték ez, amit ha nem veszünk komolyan, és nem várunk túl sokat tőle, akkor jól lehet rajta szórakozni.
6/10


Galaxis útikalauz stopposoknak.

A legenda. A legenda, amit én szégyenszemre még nem ismertem. Sem a könyvet nem olvastam, sem egyéb formában nem találkoztam még a történettel. Hallani persze már sokat hallottam felőle, így aztán roppant kíváncsi lettem, amikor kezembe akadt.
A történetet azzal kezdődik, hogy főhősünk éppen megússza a Föld elpusztítását, ami egy standard move az éppen csillagközi sztrádát építő gonosz és rút űrlényektől a vogonoktól. Azt hiszem innen már lehet sejteni, hogy milyen agyament történet is ez. Van itt minden, kétfejű galaxiselnöktől kezdve depressziós roboton át bolygógyárig minden, közben nemkevés igazi angol humor.
Tipikusan az a film, amit ez emberek fele szerint zseniális, a másik fele meg marhaságnak tart.
Mivel a könyvet nem olvastam, így nem tudom, hogy a film mennyire adja vissza annak hangulatát illetve magát a történetet.
8/10

Folyt. köv.

Egyik nagy bajom nekem, hogy nézek híradót. Le kéne szokni róla, mert csak felcseszem magam rajta.

Kezdjük a BKV-val. Ezen a sztorin már kint is jót röhögtem, amikor olvastam. Eleonóra simán kiutalt magának 100 misi végkielégítést úgy, hogy ez senkinek nem tűnt fel. Ez még oké is lenne, ha Eleonóra valami vezérigazgatói szintű valaki lenne, de nem, ő csak valami HR-es. Megalol.
Elképzelem a pillanatot, amikor Eleonóra a hatmázsájával belibben reggel 8.30-kor az irodájába, belehuppan a külön a méretére gyártott bőrfotelba, megnézi az e-mailjeit, visszajelöl pár szerencsést az iwiw-en, olvasgatja firestarter naplóját, esetleg néz egy kis ducipornót. Aztán gondol egyet, belép a BKV netbankjába, és három kattintással kiutal magának 100 millát. Aztán elmegy ebédelni.
LOL.
A vezérigazgató meg: "ááááá hát én erről nem is tudtam...én kérem meg lettem vezetve...dhaaaa"
Nyilván, mert miért is kéne tudnia arról egy vezérigazgatónak, ha százmillákat utalgatnak a cég számlájáról. Főleg, ha végkielégítés címén. Sajnáljuk hát szegényt, hogy milyen csúnyán átverték. Mondjuk nem tudom, hogy a helyén hagynék-e egy vezérigazgatót, akinek a feje felett simán le lehet nyúlni 100 millákat.
Mondjuk az is érdekes, hogy milyen címen kapta ezeket a pénzeket. Titoktartási pénz bazmeg. Mi lehet olyan titkos egy állami cégnél, ami az adófizetők pénzéből gazdálkodik, és aminek nincs is konkurenciája? Talán csak nem az, hogy ki mennyit nyúlt le pályafutása során?
Nyilván igazgató úrtudott róla, nyilván ő utalta ki, nyilván kúrja Eleonórát és nyilván ebben a pillanatban is rajtunk állampógárokon röhögnek. De kérem, miért nem lehet ezt diszkrétebben intézni? Sötét parkoló, napszemcsi, aktatáska, oszt csókolom, nincs ez a felhajtás.

A másik, hogy egy durván veszteséges és adósságokban úszó cégnek honnan van egyáltalán ennyi pénze. Az adósok helyében én erre finoman rákérdeznék.
Amúgy nagyon szívesen dolgoznék itt a BKV-nál, ha már ilyen családias a hangulat, hogy egymásnak lehet utalgatni 100 millákat. Van a másik koma, aki csinált egy menetrendet, amit a végén el se fogadtak. Oszt kapott érte vagy 40 milliót a bérén felül. Hát, ha előbb szólnak én is összedobok egy használhatatlan menetrendet ennek a feléért is. Igazi win-win szitu lett volna.
Durva azért, hogy mik mennek ebben az országban állami szinten. Mikor lesz itt rend?

MÁS

Kislány haját beszívta a mintatavételező kapilláris, vagy miafaszom az élményfürdőben OMG. Nyilatkozik a faszi, hogy hát ez teljesen normális, és ez a szabványos szerkezet, nincs másik technológia. Azért nincs, mert nem kérdeztek meg engem. Komolyan, ott ülnek bazmeg a mittoménmilyen mánágerek, tanácsadók, igazgatók, meg innovátorok, és nem bírnak kifejleszteni egy olyan szerkezetet, ami anélkül vesz ki a medencéből 3ml vizet, hogy közben megölne valakit? Tessék, ingyen és bérmentve pár ötlet:

1. A mintavételező eszközt talán nem a medence oldalára kellene tenni, hanem mondjuk az aljára. Gondolom ott is ugyanaz a víz van, mint fentebb, de azért ott mégis kisebb az esély, hogy valakinek beszívja valamijét.

2. Kell építeni egy kis elkerített aknát, ahová a medence vize befolyhat. Ott lehet szabadon mintákat venni orrvérzésig.

3. Dolgozó elvtárs fog 3-4-5-6 befőttesüveget, óránként körbejár, és minden medence vizéből belelötyböl az üvegekbe. Kész a mintavételezés. Ha véletlen beszippantja valakinek a haját, akkor kihorgássza, és visszaadja.

4. Úszósapka bazmeg!!! Nem értem miért nem kötelező minden medencében.

Tessék, négy teljesen használható, olcsó megoldást találtam 5 perc gondolkodással. Darabját megszámíthatnám 250 millió forintért. A vicc az, hogy egy állami cégnél még meg is kapnám. De tessék, itt van, ingyen, ne mondjátok, hogy magamban tartom a társadalom jobbá tételéhez elengedhetetlen ötleteimet és javaslataimat.
Ha valakinek ezentúl tanácsra, ötletre van szüksége, csak írjon bátran. 250 misi\ötlet és állok rendelkezésére. Fórumozóknak kedvezmény!

MÁS

Vadul állást keresek. Ez kimerült eddig abban kb., hogy ülök itthon, és várom, hogy valaki becsengessen egy igazgatói posztot felajánlva. Persze nem tettem fel sehova CV-t, az úgy túl könnyű lenne. Ha ilyen profi munkatársra van szükségük, mint én, hát dolgozzanak meg érte.
Haver az járja a Munkaügyi Központokat, szerencsétlen már többet van ott, mint a kocsmában, ez pedig roppant egészségtelen tud lenni. Közbe meg ugyanott tart, mint én. Sehol. Mondom akkor jó, nem maradtam le semmiről.
Az a baj, hogy túl fiatal (két éves) voltam a rendszerváltáskor, pedig ott kellett volna a húsosfazék közelébe kerülni, mint ahogy sokan (tulképpen mindenki, aki ma öltönyben jár) csinálták. Kéne csinálni egy másik rendszerváltozást, na abból már nem maradnék ki. Kaphatnék én is százmillás végkielégítést, sikkaszthatnék milliárdokat, lenne mentelmi jogom, meg ilyen fun stuffok.

Egyébként ma kaptam ingyen a partypokertől 80 dollárt, mert régen láttak, és mert szeretnek, meg ilyenek. Csak be kell jelentkeznem a kliensbe. Hááát, nem egy százmilla, de kezdetnek elmegy.

Néha még így random eszembe fognak jutni Írországos sztorik, így van ez most is. Kezdjük is, a kronológiai sorrendnek fityiszt mutatva, a hazaúttal.
Tartózkodási helyünktől a dublini reptér cirka 300km kocsikázásra van, és mivel a gép reggel nyolckor indult, ezért muszáj voltunk hajnal 2-kor indulni. Egy olyan koma vitt minket, akivel még egyikőjünk sem találkozott. Itt is bejött a szervekereskedős\kurvánakeladós kép, de amint látjátok, épségben visszatértem. De hol lehet a húgom...?
Szóval a könnyes búcsú után elindultunk. Néma csend, csak a szél susog. Magyar volt a sofőr, de hát volt a francnak kedve hajnal fél háromkor beszélgetni. Csak a gps horkant fel néha.
Mentünk már vagy jó háromnegyed órája, amikor is elkezdi sikítani a gps, hogy körforgalom, a harmadik kijáraton menjél ki. Mi kimegyünk a másodikon. Ejj, mondom, ez a koma még a gps-nél is tud rövidebb utat vazz, ez az igazi sofőr. De aztán látom ám a zavarodottságot az arcán a tükörből. GPS újratervez, nézem, hát jókis kerülővel visszajutunk a főútra, ha balra fordulunk. Mondja is az erotikus női hang, hogy 250 méter múlva fordulj balra. Mondta azt is, hogy 100 méter múlva fordulj balra. Mondta azt is, hogy MOST fordulja balra. Ennek ellenére mi szaggattunk tovább előre. Sofőr eszmél, satufék, tolatna vissza. De nem találja a rükvercet a váltón. Na, fél perc után megvan, visszakeveredünk az útra.
Két readem volt:
1. Ez még az életben nem volt Dublinban.
2. Két hete vette a kocsit.
Közben, ahogy a kalandok nyomán oldódott a feszültség, előkerült egy cd. Jó, a zene az mindig jól esik. A Groovehous-szal még nem volt baj, hallgatható végül is, bár egy harmincas férfitól az ember kicsit mást várna. De aztán...a legvadabb technomulatós egyveleg, amit valaha halottam. Egyvalamit tudni kell, engem vallatni lehet az ilyen zenével. Ha az NBH egyszer elkap, én ilyen zene hatására bevallok minden terrorcselekményt visszamenőleg 30 évre.
De nem ez volt a mélypont. Mert a jött Fekete Pákó Best of. Ádideádidi, Meagozos, Kislá vigyá és a többi örökzöld. Ezen a ponton gondoltam arra, hogy előrehajolva megfojtom a sofőrt a cipőfűzőmmel.
Nézem a CD lejátszót, 50. számnál tartunk. MP3. Mondom adja az isten, hogy ne DVD legyen benne, különben mire hazaérünk elvesztek 60 pontnyi IQ-t.

Közben suhanunk tovább, jön megint egy körforgalom. Szerencsére eltaláljuk a megfelelő kijáratot, emberünk mégis lassít, és csóválja a fejét. Na, mondom mi újság. Átvág egy parkolón, és elmegyünk amarra. Lejöttünk a jó útról, hogy eltévedhessünk. WP. Mondom nem szólok, elvégre is ő a sofőr, másodszor van időnk, inkább kocsikázzunk, mint a terminálon rohadjunk, harmadszor meg még nem zárhattam ki a szervkereskedő\kurvánakeladó történetet.
Így hát mentünk tovább a rossz úton, ami Írország legkeskenyebb, sövényekkel körülnőtt, és leglankásabb útja volt. A GPS már idegbajt kapott, szinte már kurvaanyázva közölte, hogy merre kell menni. Megyünk már vagy 20 perce ezen a jóféle úton, a sövények szinte bemásznak az ablakon, mikor eszembe jut, hogy mi van, ha ez egy zsákutca? Hogyafaszba fordulunk meg?
Itt a szervkereskedős\kurvánakeladós mellékszálat végleg elvetette. Aki GPS-el eltéved, az hogy akar lányokat meg veséket csempészni? Kikészülnek a kurvák a röhögéstől, mire odaérnek. Röhögve meg nem könnyű szopni. Mármint gondolom, hogy nem az.
Szerencsére nem volt zsákutca, visszakerültünk a főútra.
Viszont komolyan aggódni kezdtem, hogy mi lesz az autópályán. Amikor odafele mentünk, rengeteg lehajtó, felhajtó, ilyesmi volt, mint a Dallas főcímében kb. 6 szinten egymás felett. A csaj, aki akkor hozott, mint a szél, úgy kivitt onnan, de ez a muki...

Már szinte reggel volt, mire az autópályára értünk. Amig nem kellett letérni a reptér felé, addig nem is volt gond. Utána már igen, ugyanis valamilyen okból nem tértünk le. Pedig mondta a GPS is vagy ötször. Valahogy ezek a balra lehajtások nem mentek a mukinak. Visszafordulunk valahogy, megyünk az autópályán megint, csak ugye most az ellenekző irányból. látom, hogy balra kéne menni, látom, hogy ott a sáv, mondom most már szólok, mert jó lenne már megérkezni. Aszongya áááá ráérünk még lemenni, mert a GPS még nem szólt. A sáv ott mosolyog mellettünk, de a GPS nem szólt...jó, hát ha nem szólt, hát nem. Megyünk tovább, végre szól a GPS, hogy térjünk le balra. Igen ám, de addigra minket a hőn áhított sávtól egy sor sávelválasztó bója kerített el. Koma mit csinál, satufék, és megáll. Az autópálya (!!!) közepén. Nyakonbaszom, hogy ezt tán mégse kéne, mert még élnénk egy keveset. Továbbindulunk, valahogy le is térünk balra. Megyünk, megyünk. Jön egy lámpás kereszteződés. Piros a lámpa. De nem nekünk. Csávókám beleszaggat a pirosba, kanyarodnak elénk, satufék. Japók csak néztek a másik kocsiból, hogy miafasz. Nem tom hogy van japánul. Erre még ő van felháborodva, hogy mégis mit képzelnek azok. Ja, az ő kurvaanyjukat. Megvallom őszintén, hogy itt már gyöngyöztem kicsit homlokból. Így visszagondolva fun, meg minden, de ott azért már kicsit szivárgott a barnamártás. Két halálközeki élmény kicsit sok fél órán belül. És még fel sem szálltunk...
Na, csávókám végre megtalálja a reptéri utat. Innentől átváltott safety üzemmódba. Ez azt jelenti, hogy 70-el mentünk (autópálya) a buszsávban. Na mondom még az kell, hogy a rendőrök is megbasszanak.
Már kurvaközel vagyunk a reptérhez, amikor elfogy a GPS. Muki erre pánikba esik, hogy most merre??? Mondom látod azt a 20 taxit előttünk? Szerinted épp belefutottunk egy taxifelvonulásba, vagy ők is a reptérre mennenk? Szerencsére vette a lapot, és megérkeztünk élve. De hogy én emellé a koma mellé még egyszer be nem ülök, az fix. Előbb indulok el Deep stack limit holdem versenyen.
Ja, aztán kiderült, hogy még tényleg nem volt kocsival Dublinban, és egy hónapja vette a kocsit. WP.

Többek között sok mindenféle miatt nem frissült eddig ez a blog. Államvizsga, nyelvvizsga, mindenféle szarakodás, nomeg 1 hónapig Írországban henyéltem. Apám ott dolgozik, és hát meglátogattuk kicsit úgy családilag. Nagyon jó volt ez a 30 nap, mindenféle idegeskedés és basztatás nélkül. Teljesen más világ az, mint itt. Pedig csak párezer kilométer.

Az a durva, hogy hazaérkezésünk első percében arculcsapott az igazi magyar valóság. Nyilván büntetés volt ez, amiért elhagytuk a szent anyaföldet.
Történt ugyanis, hogy még kint voltunk, amikor telefonált a szomszéd, akire a házat bíztuk, hogy jött valami felszólítás a DÉMÁSZ-tól, miszerint fizessünk, vagy kikötik az áramot. Ez azért vicces, mert júniusban két számlát is fizettünk kb. 40K forint értékben.
Oké, próbáljuk hívni őket, nem lehet. Egyik mobilról sem.
Jó, akkor email. Nyilván én írom, nekem már van idegrendszerem a supportosokhoz, a család többi tagját meghagyom gyermeki tudatlanságukban. Teljesen kulturált levelet írtam, amiben közöltem, hogy jelenleg Európa másik felén tartózkodunk, így nem tudunk fizetni, csak aug. 5. után. Legyenekmárszívesek...
4(!) nap után jött a válasz, hogy a határidőt nem áll módjukban módosítani, fizessünk.

Na, ekkor írtam egy kevésbé kulturált levelet, melynek fő vezérfonala az ügyfélbarát szolgáltató utópisztikus képe volt. Csúnya szavakat nem használtam, becsszó!
Erre semmilyen válasz nem érkezett, arra gondoltam, hogy tudomásul vették a helyzetet. Egyébként közben kiderült, hogy szaros 17K forintért csinálják a cirkuszt. Gondolom alapjaiban rázta meg a DÉMÁSZT ez a hiányzó összeg, összeült a válságmanagement, visszatartották a béreket, megkezdődtek az elbocsájtások, stb...

Erre tegnapelőtt hazaérünk, és láss csodát, nincs áram. Ez felettébb örömteli tud lenni akkor, amikor 12 óra utazás, két napi nemalvás után hazaesel, és talán ennél valamit, meg lezuhanyoznál.
A szomszédok szerint délelőtt 10 kor jöttek ki, mi délután háromra értünk haza. Időzítésből csillagos ötös. Gyakorlatilag az egész utca a szerelő embert győzködte, hogy bazzeg délután jövünk haza, várjanak már legalább addig. Nyilván leszarta az ember.

Na mindegy, telefonálunk a démásznak, hogy miafasz. anyám beszélt velük, engem valamiért nem akart odaengedni. Mondja a nő, hogy hát egy áprilisi számla nem lett befizetve 17K értékben. De aszongya lehet, hogy azért, mert nem is küldtek ki számlát. WTF??
Fizessük be a számlát, plussz a ki-bekötési díjat, faxoljuk el a bizonylatot és visszakötik. Cirka 50K.
Mondom ez szép. Szaros 17K forintért baszakodnak itt, amikor a svédek évekig nem fizetnek villanyt. Mondjuk oda én sem mennék ki, hogy "jónapot, jöttem kikötni az áramot"
Amit ezek csináltak, azt úgy hívják, hogy kibaszás valakivel.
Nem igaz, hogy nem tűnt fel nekik, hogy április óta eltelt három hónap, és minden hónapban 20K feletti befizetés volt. Nyilván nem azért nem fizetünk, mert nem akarunk, vagy éppen az április hónapot nem kedveljük annyira.
A tartozásról semmilyen csekket nem küldtek, utólag visszanézve a levelet aljára volt biggyesztve, hogy "lejárt esedékességű tartozás xxx forint." De kiafasz olvas végig egy démász levelet. Ezek direkt arra mennek rá, hogy minél több helyen kiköthessék az áramot. Nekik az tiszta haszon, kalkulált bevétel. Az az öt perces munka, amivel ez jár, biztosan nem kerül ugyanis 30K forintba. Még ha limuzinnal jön is ki a szerelő és munka közben három thaikurva hárfázik a pöcsén, akkor sem.
A lényeg, hogy 2 óra itthon tartózkodás alatt jobban felbaszódtam agyilag, mint egy hónap alatt összesen kint. Fcking magyar valóság.
Szerencsére egyik szomszéd adott kölcsön áramot, hosszabbító, egy rakás elosztó, majdnem minden működött végül.
Másnap befizettem a dolgokat (ez sem volt egyszerű, tudtátok, hogy a rózsaszín csekken befizetett összegnek 0-ra vagy 5-re kell végződnie? Na én nem. Így kétszer kellett kitöltenem, kétszer kellett kiállnom a sort, és a démász meg 1 forinttal többet kaparintott meg) elfaxoltam, és délután már volt áram.
Tanulság nincs, mert ez nem egy mese, hanem a keserű valóság, ma, 2009-ben, Abszurdisztánban.

Na de hogy írjak szépeket és jókat is.
Írország.
Kurva jó volt. De komolyan. Rég éreztem magam ilyen jól. Egyrészt kellemes volt az idő, nem volt az a dög meleg, min itt. A levegőt harapni lehet, olyan tiszta. Ahogy hazaértem azonnal bedugult minden orrnyílásom egyébként.
Ami a lényeges különbség a két ország között, az úgy kb. minden. Ég és föld, menny és pokol, Salma Hayek és Kiszel Tünde.
A furcsa az, hogy majdnem minden jobb. De durván.
Az árakról már írtam, a pián és a cigin kívül minden egy árban van, vagy olcsóbb. A hús valami nevetséges, hogy milyen olcsó. Disznó, bárány, csirke pulyka, lazac, fele annyiba kerül, mint itthon. Az élelmiszerek egyébként is drasztikusan olcsóbbak, mint itthon. Üdítő, kenyér, szalámifélék, tejtermékek...stb. És nem azért olcsó, mert szar teszkóminőség. Minden teljesen friss, és sokkal finomabb, mint itthon. Ha belegondolok, hogy itthon mennyi szar kerül a polcokra, akkor tényleg elmondhatom, hogy Magyarország a lerakata a sok nyugati szar élelmiszernek, ami ott már nem kell.
Ráadásul a polcokon a termékek 80 százaléka hazai. A húson bazeg nem csak a telephely és a hentes címe, telefonszáma van rajta, hanem még a fényképe is.
Csupán ennyi a különbség. Mi meg esszük a szart, drágán. Mert a kereskedőknek így jobban megéri.

A közüzemekről is ejtettem pár szót, a víz ingyen van ugye, gáz kb ugyanannyi, villanyszámla meg pont akkor jött, amikor még ott voltunk. Nyolcvan euró. Három hónapra. Az cirka 8K HUF/hónap. Úgy, hogy a vízmelegítés is villannyal megy.
A benzin is kb ugyanott van, mint itt.

Pár szó a fizetésekről. Nyilván, csak a családtagok fizetéséről tudok nyilatkozni, de talán az is ad valamiféle összehasonlítási alapot. Unokatestvérem pasija, a szálloda konyháján mosogat. Ez kb. a hierarchia legalsó szintje, alatta szerintem már csak az a néni van, akinek az a dolga, hogy elindul minden reggel egy ronggyal, és a szálloda összes réz felületét csillogóra töröli (nem vicc!) Szóval ez a srác mosogat, mert alig beszél angolul. Méghozzá 9 eurós órabérért. Az 2500 forint. Ha csak heti negyven órával számolom, akkor ez havi 380.000 forint. Mosogatással. És ott nem 36 százalék az SZJA, hanem 10. Tegye fel a kezét, aki havonta ugyanennyi munkával többet kap kézhez a mindenféle levonások után. És ez csak a mosogatás.

Így aztán komolyan elgondolkoztam azon, hogy kimegyek én is dolgozni. Bármit. Tudok angolul, jóképű vagyok és intelligens, gyorsan tanulok. Mi kell még?
Jöhetne a büszkeségem, hogy jaj, hát nem azért tanultam évekig, hogy most diplomával elmenjek mosogatni. De miért ne? Miért ne, ha kétszer annyit kereshetek vele, mint itthon egy pályakezdő diplomával? Büszkeségből nem lehet kenyeret venni. Ott kint lehet egyről a kettőre jutni, látod, hogy ha dolgozol, akkor azt megbecsülik, és van eredménye. Ez a normális, és nem az, ami itthon van.
Nyilván szarság és tahó emberek ott is vannak, nem Írország a Paradicsom, de nagyságrendekkel jobban lehet boldogulni, mint itthon. Nem is csoda, hogy itt mindenki mosolyog (jó, nyilván ebbe belejátszik a jó ír whisky is :-) ismeretlenül rádköszönnek, stb. Volt olyan pl. hogy este 11kor elfogyott otthon a kenyér. Elmegyünk az éjjel-nappali boltba, hát ott sincs. Látja az eladó, hogy keresünk valamit, kérdi, mi a gond. Mondjuk, hogy hát ez van. Az meg azonnal telefont ragad, és 10 perc múlva jött a pékség autója két kenyérrel. Ha nem látom, nem hiszem el. Este 11-kor.

Póker.
Nem játszottam már időtlen idők óta, azt sem tudom, mennyi a br-om. Pár hét pihenőt még kiveszek, aztán folytatom a nyomulást tovább.
Ja, amúgy lemondtam Szegedről, Pécsre fogok járni. Egyszerűbb lesz levelezőn, nem kell miden nap bejárni, mellette még dolgozni is tudok. Vagy többet pókerezni.
Kiderült amúgy, hogy az Oktatási Hivatalból is van olvasóm, ezúton is köszönöm neki a fáradozásait és a segítségét!

Hinnye, jó ideje nem írtam semmit ide, elnézést azoktól (ha vannak ilyenek) akik naponta könnyes szemmel és szipogva álltak fel a gép elől, hogy már megint nem írt a fire.
Megvolt persze hallgatásom nyomós oka is.
Most itt annak kellene következnie, hogy rommá tanultam magam, több százezer dollárt nyertem pókeren, vagy éppen bevonultam a francia idegenlégióba. Nos nem, egyik sem.

Tanulni nem tanultam, pókerezni nem pókereztem, csak úgy tengtem-lengtem a nagyvilágban összevissza.
Iszonyú keveset aludtam a múlt héten, egyszer sem hunytam többet hat óránál. Akadtak is Különböző leküzdendő feladatok, elintéznivalók, beadandók, stb. Így aztán a póker és a naplov valahogy elmaradt.
Na de majd most.

Most nem tartok időrendet, hanem csapongok majd a témák között, attól függően, hogy agyam milyen sorrendben böfögi fel őket.

Először is öcsém elballagott, gratula neki, bár ezt úgysem olvassa. DD kolléga már írt egy posztot a ballagások érzelemvilágáról, bár abban túltengett azért abbéli szívfájdalma, hogy nem láthatott jó csajokat. Bár gondolom ezt a bánatát nem élete párjának vállán zokogta el. Nyilván azért nem látott jó nőket amugy, mert rossz iskolába ment. Bezzeg nekem, aki gépészek és informatikusok iskolájába látogattam , milyen jó dolgom volt. A tanulók 95%-a fiú, 4%-a lány volt. Az az egy százalék a nem egyértelmű nemi jellegzetességeket viselő egyének csoportja.
Meglepően vettem azonban tudomásul, hogy az a 4% igenis jó csaj. Vagy az én ingerküszöböm volt már alacsony a sok pattanásos, vastagkeretes kockafej után. Azért ha csatahajóm lenne, szívesen látnék a fedélzeten ilyen gépészlánykákat, mint amilyenek itt voltak.

Igazából a ballagást, mint intézményt nem értem. Feldíszítik az iskolát egy csomó halott virággal, a félig/teljesen bebaszott gyerekek-szülők-nagyszülők végigbotorkálnak a folyosókon, különböző ismeretlen dalokat gügyögve. Közben vérmérséklettől függően sírnak, röhögnek, vagy csak üveges tekintettel bámulnak a végtelenbe.
Én a saját ballagásomat is rohadtul untam. Nem volt benne semmi megható, vagy felemelő. Másfél órán keresztül tartott, amíg andalogva végigjártuk az iskola összes termét, mindezt 3 kiló zöldsalátával a jobb karomon, ami ettől olyan szinten elzsibbadt és elgémberedett a végére, hogy egy ideig azt hittem, hogy nem is hoztam magammal, hanem a konyhakredencen hagytam a nagy sietségben. Na asszem ekkor utáltam meg a Gaude-ánusz Vízibusz című örökzöld slágert.
Költői kérdés: a ballagás miért nem az érettségi után van?

A ballagásban, mint amugy minden egyéb ünnepben is csak egy jó dolog van, a hatalmas zabálás. Mi is étterembe mentünk, mint DD-ék, csak nálunk a vendéglőt anyának hívják. Anya imád főzni, és valljuk be professzionális szinten űzi ezt. Olyan koleszterin atombombát dobott fel az asztalra, hogy Norbi ha meglátta volna, szerintem leadja a zúzdába az összes kazettáját. Már az előételben annyi kalória volt, hogy a Patriots hátvédsora vígan lejátszotta volna belőle a playoffot.
Híztam is vagy 3 kilót együltő helyemben.

Apropó hízás. Pár hónapja észrevettem egy enyhe, mondatni jelentéktelen hurkakezdeményt a derekam körül. Ez pedig nekifogott nőni. Na azért az ezredest még látom vizelés közben, de a probléma attól még ott van. Ennek oka pedig, hogy tulajdonképpen fél éve nem edzek semmiféle módon. Úgy döntöttem, hogy ez nem állapot, hogy 22 évesen egy kis hájcsík belerondít Közép-kelet Európa legkidolgozottabb férfitestébe, íg aztán elhatároztam, hogy eljárok futni. Bezony ám. Futok, kúszok, mászok, edzek mint Roki, és formába hozom magam. Legyen mint stírölniük a csajoknak a strandon na. A mai gyerekek úgyis mind olyan gizdák. Ma is láttam egyet, olyan vékony lábszára volt, hogy attól féltem járás közben átszúrja a seggét, és beleáll a tüdejébe.

Póker. Na az nem volt sok. Olyan jól elterveztem, hogy indulok a BPOIII-on, ki is néztem pár eventet, és már tulajdonképpen el is költöttem az összes fődíjat. Aztán láttam, hogy minden verseny 22.30 után indul. Nekem, mint hajnal hasadtával kelő embernek ez igen kései időpont. Nem mondom, hogy nem érné meg alvás nélkül menni iskolába, ha épp csrillió dollárt nyertem, de mégis. Amugy is csak 3,5K dollárt fizetett volna a kiszemelt eventnek az első helye.
Az erre szánt T$-okból majd benevezek a vasárnaponkénti 100K gtd-re. Annak az első hely cirka 20K dollár. Ha megnyerem, minden olvasóm vendége vagyok valamire. :-)

Ez a hónap is szép pluszt hozott, még úgy is, hogy CG-n -4 beülőt vitézkedtem össze. Hazautaltam 500 dollárt repjegyre, mit mondjak, mintha minden dollár egy késszúrás lett volna a szívembe. Hogy lesz nekem igy BR-em NL50-re? :-(

Szokás szerint be fogom majd tenni a hónap teljes pénzügyi mérlegét, amint rászánom magam a számolásra :-)

A hét eseményei.

Hétfőn tanulmányi kirándulás céljából meglátogattuk a mintegy 300 lelket számláló Gerlát, mely Bcsabától nem messzire fekszik. Igen, pont olyan izgalmas volt, amilyennek gondoljátok. Ahogy betettük a lábunkat, láttam egy gerlai gerlét, és ezt nagy lelkesedéssel közöltem a többiekkel. Na itt tulajdonképpen véget is ért a kirándulás érdemi része.
A helyi bennszülöttek pont úgy néztek ránk, mint azokban a C kategóriás tinihorrorokban a posvadt minnesotai kisvárosok sorozatgyilkos lakói a betévedő szőke cicababára, a helyes futballsztárra, a drogos rosszfiúra és a vicces fekára. Szerencsére (vagy éppen szerencsétlenségünkre) mindenki túlélte a ruccanást.
Még ugyanazon a napon voltunk köcsögölni. Nem, itt nem a börtönökben a hűs zuhany alatt folyó társasjátékokra kell gondolni. Korongozni voltunk, agyagot. Haverral késve érkeztünk, és nekünk nem jutott olyan korongozógép vagy miapecs. Aszongya a főkorongozó, hogy sebaj, jöszte ide az asztalhoz, és akkor ti hurkázni fogtok. Na, a köcsögölés után igazán kiváncsi voltam, hogy a hurkázás miféle bizarr szerepjáték lehet. Igazából csak remélni mertem, hogy nincs hozzá köze a vastagbelemnek.
Nem, nem volt, a hurkázás az, amit már mindenki csinált óvodában. Agyagból kis hurkákat sodrunk, majd ezt edényformára építjük egymásra. Na ezt annyira megalázónak éreztem, hogy bojkottáltam a feladatot. Én, aki csukott szemmel is beköti a cipőfűzőjét, képes akár kétszer is nyerni AA-al egy napon, én álljak le itt dedózni? Pád facát.
Na aztán végre felszabadult egy köcsögözőgép. Na, sok sikerélményem nem volt. Az oktató reformpedagógiája a belátásos tanulásra épült, ez azt jelenti didaktikailag, hogy a nebulót hagyjuk kibontakozni, és majd ő rájön a helyes megoldásra. Na ez esetünkben anniyból állt, hogy az a drága ember megmutatta, hogy hogyan kell a köcsögöző gép közepére baszni egy öklömnyi agyagot. Utána nesze fiam cseszd meg, csináljad, ahogy tudod. Hát én nem tudtam sehogyan sem. Csűrtem, csavartam az agyagot, de sehogyan sem lett belőle iparművészeti remek. Mindegyik művem kicsit Salvador Dalisra sikerült, ezt a fajta modern művészetet pedig itt a Vadalföldön nem díjazzák. Így aztán csalódottan hazakullogtam.

Kedd

A keddi nap annyira eseménytelenül telt, hogy nem is emlékszem, hogy egyáltalán meg volt e tartva.

Szerda

Szerdán Kari Napok voltak a suliban, móka kacagás, zsákbafutás, palacsintaevés reggelig. Igazából én csak a foci miatt mentem, nem mintha a főzőverseny nem hozott volna orgazmikus állapotba, de azért az csak női meló.
Hála az égnek a foci a műfüves pályán volt. Ez két okból volt jó. Egyrészt a teremcipőm úgy csúszott rajta, mint szappanos hal egy vödör takonyban.Ez alapjaiban rengette meg azon elképzelésemet, hogy megpróbálom sérülés nélkül abszolválni ezt a napot. Másodsorban, mivel a műfüves pályát felszórják gumidarálékkal, és kb 30 fok volt szerdán, el lehet képzelni, hogy a pályán hány fokot mértünk volna. Szó szerint égett a talpam.
Na és ugye a sérülések, mert miért is ne, ha egyszer igen is lehet.
Egyrész a szar bokámnak megint odavertem egy adagot. Nem vészes, de fájt pár napig. Másodsorban, mivel műfüvön becsúszni nem éppen egészséges dolog, ezért jó tenyérnyi darabon a térdemről frankón lejött a plezúr. De olyan fél centi mélyen, mert kemény vagyok, ha valamibe belekezdek, azt igazán jól akarom csinálni. A seb most húzódik, gyűrődik. Nem egy utolsó látvány, hogy fél centi mély árkok vannak a térgyem mazsolás kalácsán.

Csütörtök

Arra ébredtem, hogy iszonyú izomláz van a combomban. Mind a kettőben. Háromnegyed óra múlva, amikor már fel bírtam ülni, észrevettem, hogy ez az állapot a karjaimra is érvényes. Három és fél óra múlva, amikor már az ágy mellett álltam (szigorúan a szekrénybe kapaszkodtam) már rájöttem, hogy teste minden izmában (beleértve a fejbőr izmait, és a záróizmaimat is) különösen erős izomláz vigyorog. De anniyra, hogy ilyet kb 10 éve éreztem utoljára. Hiába, látszik, hogy 3 hónapja nem mozogtam.
El is terveztem, hogy járok majd futni. Ennek örömére szombaton futhattam a busz után. Mondjuk ez nem volt kifejezetten tervbe véve.

Hétvégén nekiálltam pókerezni.
Jól ment. Mármint az ellenfeleimnek. Megint minden hülye kétoutos vitéz megtalált. Igazából nem is az bosszant, hogy lejön a két outja. Mert az előfordul, hogy KK vs QQ-ban jön egy Q. Velem nem fordult még elő, hogy nekem jött volna, de mint a feltámaást, ezt is beszélik, hogy van ilyen.
Szóval az bosszant, hogy végigjön a T2-vel AKT boardon az AQ-m ellen, és riverre leesik a kettese. Mer mire számít, hogy mire hívok potot minden utcán? Vagy látja a rivert? Vagy leszarja a pénzét? Jöjjön végig baz,, mert ez szeretem, ha hülye az ellenfél, de miért kell neki ledobni a rivert? Utána meg felkészülök, hogy na itt egy marha, majd visszanyerem tőle, erre másfél órán keresztül csak dobál. Miafaszom. Egy handre (nyilván pont arra, miben lestackkel) meghülyül, után meg visszatér a tight passzív játékához? Vagy hogyan van ez?

Mindegy. Eddig elég fos ez a hónap, -4 beülőnél járok, szerencsére versenyekkel bőven plusszban vagyok. Ma is játszani kéne, majd elválik.
Minden esetre most forma-1-et fogok nézni. Jéghideg Heinekent iszom hozzá. Mert az jó.

Úristen, majd elfelejtettem megemlékezni a retekklubb új műsoráról. Arról a japcsikoppincs (dejó szó) marhaságról, amikor a celebek majd beesnek a vízbe, ha nem bújtatják át nagy seggüket, szilikon mellüket és amorf fejüket a lukakon.
Szóval a véleményem: OMFGWTF??!!

Egy méltán ismeretlen költő soraival búcsúznék:

"Villog a dobozban a kép,
Előtte a sok birka nép,
Mindenki egy pontot néz,
Nem kell ehhez túl sok ész
Hová süllyedt a nemzet, szép!

Celebritás, önámítás,
Tudatos népbutítás,
Aljas manipulálás,
Folyamatos hazudozás,
Ez a mai felállás."

Ajánlott irodalom: Blikk (tetszőleges szám)
Aláfestő zene: Fekete Pákó: Megy a gőzös

Ficánkol a fish.

Életem első freerollján ITM lettem
Életem első pénzes versenyét megnyertem.
Csütörtökön, életem első omaha versenyén 3. lettem
...
Holnap nevezek egy 100+10-es stud versenyre.
Nyáron irány a WSOP, de csak razzra nevezek.

Jó volt a verseny tegnap, igazából mivel életemben kb. 100 omaha handet játszottam, fogalmam sincs, hogy lapömlésem volt, vagy nem, mikor mákoltam, és mikor nem. Volt vagy 3 flop fullom, pár setem, más nem igazán. De azokkal mindig jó potot vittem. Kiejtettem Alyrt és Alonsot, meg még vagy 5 embert. Aztán TOP3-ban elfogyott a fish szerencséje, kétszer is túlhúztak, és potty. Ennek ellenére nem lehetek csalódott :-) Még 11x kell ugyanezt megcsinálni, és megnyerem a ligát :-)

Ezzel párhuzamosan a blogger freen is vitézkedtem, és mivel hannibal kollégát aznap semmivel nem lehetett megverni, csak második lehettem. Pedig sokkal jobb voltam nála. Szerénység rulz :-)
Jó volt a hangulat, ment az ökörködés ezerrel, főleg az első órában. Aztán asztalcsere lett, de mivel HL termelte a jóféle Jamesont befelé, ezért továbbra is sikerült neki szórakoztatónak maradnia.

Ma meg elindultunk drágámmal befelé a civilizációba, vásárolgatni, ügyeket intézni, blognak témát vadászni.
Állunk a buszon (mert ugye miért is ülnénk), mellettem egy anyuka és a kb. 10 éves gyereke. Egy darabig csak álldogálnak, majd a gyerek elkezd mesélni valamit. Valami élménye lehetett erről a degenerált világról, ráadásul kellemes, mert elég nagy beleéléssel mesélte anyjának. Az tűrte vagy 2 percig majd így szólt: (szó szerinti idézet)
"Nem lehetne, hogy most leszállásig befog a szádat?"
A gyerek befogta. Anyuka viszont ne csodálkozzon, hogy 10 év múlva egy harmatos vasárnapi hajnalon szekercével a fejében ébred, és megkérdezi, hogy hol rontottam el a gyereknevelést.

Aztán jön az ellenőr, mert miért ne jönne. Hideg nyugalommal fogadom, nincsen nekem semmi rejtegetnivalóm, tisztességes pógárként utazom a tisztességtelen pénzből vett bérletemmel. Még gondolatbűnként (mondtam már, hogy Orwellt olvasok? :-) )sem fogalmazódott meg bennem az az aljas és megvetendő cselekedet, hogy én bliccelek, és ezzel okozok mérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat társadalmunknak.
Nézi nézi a bérletszelvényemet, aszongya, hogy nem jó, mert nem 25, hanem 30 kilométeres bérlet kell. Nézek rá, mintha azt jelentette volna ki, hogy a pikk ász az pedig rózsaszín.
Kérdem tőle, hogy ez mégis miért van így, mikor lakhelyem már körülbelül időszámításunk után sokkal is 25 kilométerre feküdt Békéscsabától, annyira meg még a kormány sem hazudhatik, hogy ezt a tényt megváltoztassa. Esetleg tán nem a tektonikus lemezek (fiatal olvasóimnak mondom, hogy a tektonikus lemezek nincsennek összefüggésben azzal a mai őrülettel, ami görcsös rángatózásokból és koordinálatlan végtagmozgásokból áll, és valaki elnevezte táncnak, illetve tektoniknak) szóval tán nem a tektonikus lemezek köztudott mozgása okozta-e ezt az 5 kilométeres távolságnövekedést.
Láthatólag nem értette mi az a tektonikus lemez, sőt még azt se, hogy mi az a mozgás (volt vagy 2 mázsa) tekintve hogy volt vagy 6 általánosa. Négy első meg két második. Aszongya - figyejjé vazzeg, én is ittam szavait, mint az apostolok Jézusét a genezáreti hegyek alatt - hogy eddig helységtáblától helységtábláig mérték a távolságot, mostantól viszont megállótól megállóig. Éééééérted vazzeg?? Nesze paraszt, fizessél.
Nem is baj, hiszen a buszok tiszták, kellemes környezetben utazok minden nap, a buszsöfőrök és ellenőrök egy walesi herceg modorával vetekednek, a járatok nem zsúfoltak és időben indulnak, én pedig egy ilyen szolgáltatásért örömmel fizetek többet.

Na, beértünk a tecskóba. Vagy három éve nem voltam, utálom, mint a ragyaverést, de ha muszáj, hát muszáj. Legjobb a szlalomozás a kocsival. Mint a forma-1. Csak éppen Alonsonak (nem a pókeresnek) nem kell az út közepén hagyott versenyautókat kerülgetnie, illetve Raikkönen nem rohan bele oldalról a hentesáruk sorából kivágódva. Meg a Forma-1 ben az aszfaltozás úgy van kialakítva, hogy egymással kart karba öltve három autó is elfér egymás mellett. A Tecsko-ringen viszont még két kocsi is csak nagy vezetői tudással manőverezhető el egymás mellett. Ha meg az egyikből véletlenszerűen kilóg egy pick szalámi rúd, vagy egy pajkos kisgyerek lába, akkor jön a bonyodalom. A pick szalámi annyiból jobb, hogy az nem ordít, amikor beakadása után két kocsi kétfelé húzza. Komolyan, a következő szakdogámat a tecskóban fellelhető szociológiai anomáliákról fogom írni.

Vettem egeret is, mert az előző görgője kicsit megsínylette, hogy az asztalhoz csesztem egy river után. Vettem egyet 1300 jómagyar forintért. Olyat is vettem, amiről azt gondoltam, hogy már soha a büdös életbe nem fogok. Nem, nem hanem cédéééét. Bezony, még lehet kapni, és én vettem, igazi, echteoriginál cédéééét. Ugyanis a szakdogát cédééééén is be kell adni. Erre kell elpocsékolnom ezt a gyönyörű cédéééét. Gondolkodom, hogy írok rá egy kis ázsiai szoftpornót, hátha férfi az opponenes. De akkor teszek már rá egy kis gay műsort is, hogy a jelöltek 99%-át lefedjem. Ha meg az opponensem frigid, kakipisi vagy animal szex kedvelő, akkor úgyis tökmindegy.

Este pedig szakrálisan legyilkolt állatokból készül termékeket fogunk fából készült alkalmatosságokra tűzdelni, tűz fölött alpári módon megégetni, és barbár módra felzabálni. Kiegészítésképpen meg jól beb@szunk. Mindezt a kultúra jegyében természetesen, mert állatok azért nem vagyunk.

És igeeeeeen! Igen! Igen! Igen! Befejeztem, kész van, már csak be kell köttetnem! Elnyerte végső formáját a szakdolgozatom! El sem hiszem. Ha visszagondolok arra, hogy októberben még konkrét elképzelés és téma nélkül pánikszerűen próbáltam összedobni egy témavázlatot, akkor kész csoda, hogy 8 nappal a határidő előtt kész lettem :-) kár, hogy nem számoltam, hogy hány munkaórám volt benne. Szerintem 30-nál nem több. Hogy ez sok, vagy kevés, mindenki döntse el maga.

Írtam itten (asszem, ha nem akkor majd most), hogy volt egy feladat a suliban, hogy beszédet kellett írni egy megnyitóra, és azt mikrofonba, hangosítással előadni egy naaaaagy előadóban. Csoporttársak szavaznak, és a győztes mentesül a vizsga, és a kb. 100 oldalnyi beadandó elkészítése alól. And the winner iiiiiis Fire, from Hungary. Pedig kb. fél óra alatt dobtam össze. De azt mondták jó volt, és vicces. Meg az előadásmód is jópofa volt. Nem tiltakoztam.
Lehet majd akkor a naplómnak is elkészítem a hangoskönyv verzióját. :-)

Megcsináltam a rám szabott államvizsgatételt is, elküldtem a tanárnak, egy szót írt vissza: tökéletes. Remek. Ezzel egy időre letudtam minden francos szöszmötölni és gépelni valót. Végre belevethetem magam az 1984-be, amit végül is sikerült beszereznem potom 900HUF-ért :-) Elkezdtem már, érdekesnek tűnik.
Illetve és nem utolsósorban belevthetem magam a pókerbe. hétvégén lejátszottam pár versenyt, de csak arra voltak jók, hogy totális tiltre kerüljek. Mondjuk én vagyok a hülye, hogy ipokeren játszok.
Kurvaszar ám, amikor 3 órán keresztül hiba nélkül játszol, kontrencálol, meg minden, kúszol mászol a lapsivatagban egy kis árnyékot jelentő A9 vagy egy oázissal felérő TT-t keresve, majd jön egy beduin, lováról lesújt a KT-jével, és rommá zúzza az AK-dat. Persze K high flopon. Azért ez kellemetlen tud lenni.
Vagy amikor 99 gyalázza meg a JJ-det, nyilván ITM előtt 20 centire.

Az is vicces, hogy akárhányszor mentem SS allin, mindig volt mögöttem jobb lap. De akkor is bazz, ha AQ-val vagy AJ-vel mentem. Jó, egyszer 66-al 66x flopot kaptam AA-ellen preallinben, de 10 percel később korrigált az RNG, mert kiestem. 66-al AA ellen.

Szóval enyhe kifejezés, hogy javítani kéne a versenyjátékomon. Gondolkoztam is, hogy nevezek kiski faktorversenyére, de aztán rájöttem, hogy 100 versenyt én egy év alatt se játszok le.

Válság van, úgyhogy kezdem én is kiárusítani a dolgaimat. Nem, nem az ánuszomat, ne essen félreértés. Ma eladtam pl. a 2 éve a szekrényemben rohadó régi vinyómat. 160GB-os, abból kb 60GB szektorhibás. De valaki megvette. Lehet papírnehezéknek, vagy a billegő kredenc alá. most gondolkodom, hogy mit lehetne még.
Van egy Sklansky könyvem, de azt még nem olvastam el. Pedig meg van 3 éve. Az első 10 olda után rájöttem, hogy amit ott leír, azt egy hónap NL10-el meg lehet tapasztalni. A saját élmény meg mindig mélyebb.
Van akkor még nekem egy régi gépem. P4-es a lelkem, gigaherzt körüli procival, 256RAM-al és 16MB-os integrált videókártyával. Ja, meg egy képcsőhibás CRT monitorral. Ócccón eladó. Egér, keyboard grátisz. Windows, Bodog, PS előre telepítve.
Vannak régi posztereim. BSB, TNT, focisok minden menniységben, (van egy fénymásolt-aláírásos Sebők Vilim is) még ha akarok Britney Spearst is találok. Az egy gigaposzter, jó segge van rajta. Már Britney-nek, nem Vilinek.
Van még bélyeggyűjteményem (nem kamu). Úgyhogy ha én felhívok egy lányt bélyegalbumot nézegetni, akkor tényleg bélyegalbumot nézegetünk, nem más malacságot művelünk! Azt lehet utána is... Kb 4 ezer darabos, vannak közte egészen ritka (legalábbis szerintem) darabok, meg olyanok is, amiket levelezőlapról áztattam le. Mondjuk ezt az albumot nem adom el, csak hencegek, hogy van.
Esetleg ha befutok, és híres-neves blogolós leszek, akkor majd eladom a régi ruháimat, meg kiskori fényképeimet. Vegyen ön is Fire alsógatyát, eredeti IFA-féknyommal! Van amugy egy kiskori képem, ahol valami traktort tologatok egyik kezemmel, másik előre van nyújtva kissé. és egy hanyag mozdulattal a középső ujjamat kiemeltem a többi közül. "Faszt fényképezel baszod, nem látod, hogy játszok??" ez lenne a címe, ha valaha valahol megjelenne.

Aztán van még eredeti, szemöldökkel dedikált Kiszel Tünde naptáram (egyes oldalak kissé összeragadtak, de megoldható szvsz), dedikált Postás Józsi postássapkám, egy Fekete Pákó által írt történelmi eposz kézirata, GYF titkos hazugságvizsgálatának eredményei,  illetve egy Isten által kiadott, eredeti nyilatkozat, mely szerint a termek nem csalnak.

Lehet licitálni!

Nem tudom, hogy a francos óraállítás, vagy egyéb sarlatánság miatt, de vasárnap óta marha szarul alszom. Csak forgolódok, kicsit szendergek, de a REM fázisig valahogy nem jutok el. Elég kellemetlen tud ez lenni, amikor az embernek 5.45-kor csörög az óra. Így volt ez ma is, de mivel tegnap már voltam iskolában, ezért úgy döntöttem, hogy ma nem megyek. Nem kocsma az, hogy örökké ott legyek. Amugy is csak egy órám lett volna. Mondjuk az pont gyak, de pont leszarom :-) A tanár úgyis bír, tegnap is mondta, hogy úgy szeret engem, mert nagyon spontán és frappánsan tudom lereagálni a dolgokat. Hát mondom ez annak az eredménye, hogy az agyam már csak 30 másodperces egységekben működik a póker miatt. Nem lehet szarozni, bodogon nincs time bank. Meg az életben sem nagyon.
Szóval szereti, hogy bármire képes vagyok válaszolni 5mp-n belül. Sőt, általában nem is akkora marhaság. Vagy legalábbis úgy tűnik. Persze, mert rájöttem, hogy általában a kérdezőnek is kb halvány lila gőze nincs arról, hogy miről van szó. Így aztán meglehetősen kibővül a lehetséges válaszok száma. Persze erre még nem mindenki jött rá, így van aki csak hebeg meg habog amikor kérdezik. Ezt főleg vizsgákon szokok látni. Ők lesznek a beosztottjaim muhaha.

Vasárnap családi ebéd volt nagybátyám menyasszonyának tiszteletére. Mind a ketten tök jó fejek, a nő családja mint kiderült kevésbé. Előzetes hírek arról szóltak, hogy ilyen sznobba hajló familia. Mi kiccsaládunk előbb ért oda, hát vártuk, hogy mi dob az rng. Ebéd lesz itt, vagy tömegverekedés.
Na, megjöttek. Elöl jön a mama, kiskosztüm, puccbavágva, vállfa a kabátban, karó a seggben. Na mondom jól kezdődik. Odajön, bemutatkozunk, mondom szorri a névjegykártyám a másik frakkomban maradt. Közben bejött papa is, dettó karó a seggben, jön a diplomatatáskájával, na mondom ez nagyon fontos ember - nek hiszi magát. És baszod oda se jön bemutatkozni. Azanyádat... mindegy, szerintem sokat nem vesztettem. De azon elgondolkoztam, hogy miapicsát hozott ez a diplomatatáskájában egy családi ebédre? Kis hurka-kolbászt, arra az esetre, ha nem lesz jó az ebéd? Vagy kérdőíveket kell kitöltenünk? Esetleg készenlétis a sóhivatalban, és bármelyik percben jöhet egy riasztás? Ezen még sokáig tűnődtem.
Aztán jött még egy koma meg a neje. Mondták, hogy ők kinek a leszármazottai, de egyrészt nem érdekelt, másrészt nem is tudtam felfogni. Na a koma az kb 210 magas, 120 kiló. egyből levágtam, hogy ez csak informatikus lehet, sőt, a komor ábrázatából itélve rng programozó. Ipokernél. A felesége is olyan súlyban lehet, csak ő 150 cm-el.
Na leülünk enni, egyik család az asztal egyik végén, a másik a másikon. Amazok ott jól eldumálgattak négyesben, mi jól elröhöngcséltünk ott 10-esben. Közben csajszikámmal azon nevetgéltünk (pár pohár bor után) hogy vajon azok miről beszélgetnek? Mondom tuti a húr-elméletet vitatják meg, meg a tőzsdei árfolyamingadozásokat. Erre hallom az asztal végéből, hogy "igen, igen, mert a négyzet területképlete" omfg, majdnem kiköptem a bort a szemben ülőre.
Na, aztán amazok elég korán elhúztak, kicsit felszabadultabb lett a légkör. Mondja is a menyasszony, hogy hát az a koma (a diplomatatáskás) nem az apja, hanem az anyjának valami új faszija, és ő is utálja. Így aztán szabad volt az est hátralevő részében róla csámcsogni. Kiderült, hogy az APEH-nál dolgozik, ejj mondom ha korábban szóltok kérek már egy állásfoglalást tőle, mégis adózzak-e a nyert centjaim után. Az is kiderült, hogy ez a faszi állandóan csak a fizikáról meg a kémiáról beszél, néha egy kis komolyzenével színesítve. Szóval ilyen okos(kodó) típus, akiket azért pár keresztkérdéssel jól zavarba lehet hozni. Mondjuk ahhoz én kevés vagyok mint mackósajtban a brummogás, hogy én fizikai keresztkérdéseket tegyek fel. De mondjuk megkérdezem tőle, hogy melyik nehezebb, egy kilo toll, vagy egy kilo vas. Remélem összefutunk még, de akkorra már bevágom az összes fizikai meg kémia miafaszomat neki. Nekem egy APEH ellenőr ne amperkedjen itten.

Eldőlni látszik a dolog, Fire nyáron Írországban tölt egy hónapot. Manók, bárányok, és viszki töménytelen mennyiségben. Remélem ott a szállodában van valami live póker lehetőség, jól lehúzom a rőtszakállúakat :-)
Jún. 4-én diplomaosztó, 5.-én józanodás, 6.-án fly away.

Így be kell indítani a Nagy Spórolás nevezetű hadműveletet. Mindenféle pénzszórás felfüggesztve, ellenben minél több pókeres tevékenység maximalizálva. A repjegy kb. $300 retúrba, meg kéne egy kis költőpénz. Lássukcsak... Egy $1000 dollárt jó lenne addig összespórolni. Most 2K a bankroll, szerintem nem lehetetlen feladat. Amúgy is úgy tervezem, hogy ha bodogon elérem a 2K dollárt (most 1700 körül vagyok) akkor irány NL50. Remélem nem pont akkor fog jönni egy jókis szopószéria, mint ahogyan nálam lenni szokott.
Bankrollmanagement rulez.
Aki kétszer már a tönkremenetel szélén állt, az kicsit átfogalmazza az előbbi szóösszetételt. Felmehetnék már egy szinttel feljebb, de nem akarok úgy járni, mint anno kétszer. Mind a kétszer 1K dollárral már istennekcsászársámánnak éreztem magam, aztán egy hét alatt buktam 800-at. Most nem akarok ebbe a hibába esni. Szépen, lassan, mint a csillag megy az égen...
Nézegetem a PT-t is, az is azt mondja, hogy kurva jó játékos vagyok. Vagy úgy állítottam be, hogy ezt mutassa. SHNL25-ön 4K hand után 35BB/100-al hasítok. Jó persze fog ez lejjebb menni. Mondjuk 30-ig megengedem neki :-)
Azért jó az SH, mert mindenki ugye hallotta, hogy ott ilyen meg olyan agresszívnak kell lenni. Hát ezek azok. Tolják neki mint cigány a zsigulit. Tegnap is kaptam egy preflop 4bet allintot 42-től. A gyerek pechjére nálam AA volt. És még nyertem is. De jól csinálta, majdnem dobtam lol.

Hétfőn nekiindultam, hogy én most nadrágot veszek. Helyette vettem három pólót. Unreal, hogy minden üzletben csak buziknak meg emoknak árulnak cuccokat, normális embereknek nem. Amit meg véletlen még tán fel is vennél, az 20+K forint.
Mert a fekete férfipóló rózsaszín halálfejekkel olyan kibaszott divatos, hogy csak azt lehet kapni mindenhol. Meg, óbazz mit láttam.... bőrdzseki, belevarrva egy kapucnis melegítő kapucnija. OMGWTF. Hátezmi? 2in1? Volt már ilyen kapucnis borzadály zakóval is, annál azért nagyobbat röhögtem, mint ennél. Láttam is a suliban egy kis buzni ilyen zakót. Mondtam is havernak, hogy álljuk körbe, és hangosan röhögjük ki. De OMG ki talál ki ilyeneket. És ki vesz??

 Sulibüfét is elérte a gazdasági válság, eddig sem szobahőmérsékletű áraikat most tovább emelték. Így lett a parizeres zsemle 170 forint. Ami egy dolog, de még csalnak is vele a genyók. Ugye meész oda, nézed a kajákat, és akkor rádmosolyog a parizeres zsemle. Gusztusosan kilóg belőle a parizer, hmm. Megveszed. Aztán csak látod, hogy átbasztak, mert csak egy fél szelet parizer van benne, csak a zsemle szélére van tolva, hogy kilógjon. Hát fákkjúbazmeg.

Most grind következik.

Leadtam a szakdogám felét a tanárnak, hogy nézze át. Átnézte. Aszonta jó. E öröm, e bódottá. Folytathatom tovább, már csak a kutatási elemzést kell valahogy megírni, aztán done. Istenem, de jó lenne már beköttetve látni. Sőt. Megvédve a polcon.

Képzeljétek, ma a kis KÖD-el ebédeltem. Volt egy másik csaj is az asztalnál, de ő elment valahova, és kettesben maradtunk. Ohhhhm... Valami zselés süteményt evett, de olyan lassan, hogy mire egy falatot a szájához emelt, már vékony rétegben benőtte a ződpenész. Aztán talált benne valami epret, mondta, hogy nem finom, mert fagyasztott. Há mondom arany virágszálam (na jó, ezt igazából nem mondtam) azt gondoltad, hogy hátul az iskola mögött vagy egy naaagy földieperföld (de hülye szó lol) és ott termesztik a süteményedbe valót? Forgatta a szemeit, mondom hidd el van abban a süteményben más dolog, amit kevésbé ennél meg, mint a fagyasztott epret. Há miiiiit? Há mondom nem tudod miből készül a zselatin? Nem. Ajjjjjjjjjjjjj, ezzzzzzzzaz!!!!! Tudok valamit, amit a kis KÖD nem! Jó, mondjuk sokmindent tudok szerintem, amit ő nem ;-)
Hát akkor elmeséltem neki, hogy a zselatint megszárított, porrá őrölt és kifőzött szarvasmarha csontból származtatódik. Nézett rám, mintha a relativitáselméletet cáfoltam volna meg zsírkrétával a szalvétán. Aztán valahogy nem ette meg a süteményt. Meg valahogy ott hagyott, lol. Na, ez volt ma a suliban.

Ja, reggel meg dráma volt. De kurva nagy. Kelek fel, indulok el a törzsfejlődés hosszú és kegyetlen útján. Kávé kell, hogy átugorjam a gyűrűsféreg és a puhatestű fázist, haladni kell, megy a busz. Botorkálok ki a konyhába, veszem elő a kávésdobozt, és lőn setétség és gyúlik villámlás és omlanak alá a mennynek boltozatai. Üres. Kész, vége, armageddon. Kora reggel kávé nélkül olyan vagyok, mint Sámson a haja, vagy Dávid a parittyája nélkül.
Legközelebbi kávészerző központ az iskola büféje. Attól pedig 30 km és 2 óra választott el abban a percben.
Annyira kómás voltam, hogy nem tudtam néha, hogy álmodom, vagy tényleg kikeltem már az ágyból. A kávéhiány általában nem okoz ilyen traumát, hogy ha nem kelek korán, vagy alszok minimum 8 órát. De ezek közül egyik sem valósult meg előző éjjel.
Mindegy, valahogy kibírtam, de fullkómában nem jegyeztem meg pontosan, hogy csajszikám mikor jön haza, így egy órát fagyoskodtam délután a buszmegállóban. WP. Közben szakadt az eső, fújt a szél. De volt olyan időpillanat, hogy egyszerre szakadt a hó, és sütött a nap. Na ilyet se sűrűn lát az ember. Hát még én.

Tegnap két filmet is megnéztem. Az egyik a The Day The Earth Stood Stand, a másik a Valkűr. És inenntől spoilerveszély :-)

A TDTESS (kurva hosszú ám a címe :-)) röviden arról szól, hogy a Földre érkezik egy földönkívüli (Keanu Reaves) azzal a szándékkal, hogy megmentse a bolygónkat. De a bolygó kifejezésbe az emberi fajt nem értette bele sajnos, így annyira senki nem lett boldog ettől az ötlettől. Fura gömbök jönnek az űrből, hogy egy-egy példányt megmentsenek a flórából és faunából, majd eltakarítsák az emberi fajt a föld színéről. Eddig nem is lenne rossz, de filmbe belepréseltek gyakorlatilag minden klisét, amit csak mozivásznon láthattunk.
1. A szuperokos, de kiccsé fura földönkívüli.
2. Gonosz, mindenre elszánt kormány
3. Csinos kutatónő, aki barátságba kerül az ufóval.
3. Csinos kutatónő mostohagyereke, akinek anyja apja meghalt. Apuci of couse katona volt, elesett a szent iraki háborúban.
4. Öreg professzor, aki kioktatja a földönkívülit.
stbstb

A történetben van még gigantikus elpusztíthatatlan robot, gyilkos sáskaraj ami elkezd elpusztítani minden ember alkotta tárgyat, gyáva főtudós...stb.

Sajnos a történet vége happy and (mivel a film amerikai) a földönkívülit sikerül meggyőzni, hogy az emberi faj milyen értékes (megalol). Mindezt egy ölelés láttán érti meg (gigalol). Szóval leállítja a pusztítsuk el az emberiséget projektet, és hazamegy. Mi meg csalódottan állunk fel, ma se láttunk világvégét. ű
A történet pedig nem lenne rossz (nem eredeti, már az ötvenes években megjelent) csak ez a csöpögős amerikai körítés nem kellene. Mert basszus, ha már az alienek csrillió fényévet utaznak, hogy ítéletnaposat játszanak, akkor egy hülye picsa miatt ne legyen már az egész storno. Lehetett volna sokkalsokkal jobb filmet is csinálni ebből a történetből, persze akkor nem happy and lett a vége.
Értékelésem egy na, legyen mondjuk 5,5/10

Másik a Valkűr, főszerepben Tom "szciento" Crouse. Akinek egyébként nagyon bírom a filmjeit, és a játékát is.
A történet eléggé közismert, több dokumentumfilm is feldolgozta már. Egyes német tisztek, közöttük főhősünk, Claus von Stauffenberg újabb merényletet terveznek Hitler ellen. Két bomba, nagy bumm, és a Valkűr terv, mellyel a puccsisták a tartalékhadsereg segítségével átvennék a hatalmat Berlinben, ideiglenes kormányt állítanának és bebörtönöznék az SS veezéreket, közöttük Himmlert is. Persze a terv nem jön be, sorozatos véletlenek (bad beatek) következtében a merénylet nem sikerül, Hitler él és virul. A hatalom kisebb felfordulás után helyreáll, a résztvevőket pedig kivétel nélkül kivégzik.
Én már ismertem a történetet, így meglepetést nem okozott. A téma jó, a színészek jók (ennyi echte náci fejet nem tudom honnan szedtek elő), a jelenetek jók, végig megvan az a feszültség, aminek tízezerszerese a valódi szereplőkben is meglehetett anno 1944-ben. Tom is jól játszik, bár néha kicsit görcsösnek tűnik, azért hozza a formáját és ebben a mellékszereplők is partnerek. Jó film, ajánlom mindenkinek, főleg a II.vh után érdeklődőknek.
Kis érdekesség, Adolf Hitler ellen hatalomátvétele után 41 merényletet terveltek ki, ebből 15 meg is valósult. De a ROI nem lett valami fényes...
8/10

Madárcsicsergésbe vegyülő szirénaszó, langyos szellő kavarta könnygáz, rohampajzsokon szikrákat hányó kora tavaszi napsütés. Ilyen a magyar kikelet. Beindulnak a hormonok, éledezik a természet, előbújnak hát téli vackukról a tüntetők is. Nem is értem, hogy hogyan bírták ki az unalmas téli estéket egy kis kockakőhajigálás nélkül. Írni kéne nekik egy ilyen programot wii-re, hátha akkor otthon maradnának.
Asse értem, hogy tulajdonképpen miért is tüntetnek. Jó, szar a kormány, de már régen az, sőt, sose volt jó. De ha most elkezdenek kukákat gyújtogatni, meg felszedni a macskaköveket, és elküldik ferikét oda, ahová, akkor most jobb lesz?
A kukákban a tűz kialszik, a macskaköveket hónapokon belül visszateszik a helyükre, ferikéről meg az efféle szidalmak leperegnek, mint kátránypapírról a nyári zápor. Elvégre politikus, vagy mi a szösz, ki van képezve ez ellen rendesen.
Szóval megyen a nagy hazafias tüntetés. Végül is, ha azt nézzük, Petőfiék is csak egy csürhe tüntető volt. Azért, mert irodalmárok voltak, és tudtak írni egy 12 pontot, meg egy Nemzeti Dalt, attól még azok. K. Aladár hazafias érzelmű tüntető is tudna írni 12 pontot, ha el tudna számolni addig, és tudna Nemzeti Dalt is írni, ha elvégezte volna a 3 általánost. Efféle hiányosságai miatt viszont eléggé diszkriminatív, sőt kirekesztő őt nem forradalmári magasságokba emelni, és nem biztosítani neki helyet Garibaldi és Che Guevara oldalán a Forradalmárok Hall of Fame-jében.
Más világ volt akkor Petőfiék idejében, nem volt még se vízágyú, se könnygáz, nem is tudtak szerencsétlenek egy normális tüntetést csinálni. Csak szavaltak meg vonulgattak összevissza. Még egy normális rendőri erőszakot bizonyító videofelvétel sem maradt fent. De azonosítószámot hót ziher, hogy nem viseltek a csendőrök, de ombocmanó se volt még kitalálva, hogy főállásban evégett abajogjon.
Akkor még a Pilvax kávéházban gyülekeztek a művelt fiatalok, és fennhangon szórták a kutyafülét és a rézangyalát a felsőbb vezetésre, esernyőjükkel vadul hadonászva.
Ma már nem sikk kávéházba járni, pláne műveltnek lenni, így aztán a mai tüntetőknek muszájból kell kurvaanyázva vascsöveket lóbálva gyülekezni a Nyugati téri aluljárókban. Ez sem az ő, inkább a társadalmi berendezkedés és a nehéz gyerekkor következménye.
Nem volt akkor ertéellklubb se, hogy mindenről live tudósítson, pedig azért Táncsics kiszabadítása tuti bekerült volna a fókuszba, tán szujó zoli még riportot is csinált volna nemzetünk nagyjával.
Ma már viszont mindezek a remek dolgok mind rendelkezésükre állnak a remek tüntetőknek, akik szerintem még azt sem tudják megmondani teljes bizonyossággal, hogy melyik évben is volt a '48-as forradalom. Pláne, hogy akkor mi történt. De ettől még persze teljes értékűen lehet rendőrautókat gyújtogatni.

Kibaszarintottak sólyom bácsival is azok a csúnya gonosz oláhok, pedig az egy olyan karakán, egyenes és határozott ember, hogy párja nincs a nagy pannon puma földjén. Az az ember... én nem értem hogyan lehet ennek a nemzetnek a vezetője. Vagyis értem, hogy - ennek - miért lehet, mert pont olyan, mint az egész ország.
Sólyom kicsit olyan, mint általánosban a hülyegyerek. Mindenki csak szekálja, meg röhög rajta, hátulról seggberúgják, cédulát ragasztanak a hátára, kigáncsolják az ebédlőben, suli után meg jóé megverik. Ő meg csak forgolódik bambán, folyik a nyál a szájából, és vigyorog, mintha élvezne az egészet. Idióta. Hihetetlen, hogy egy ilyen szellemi fogyatékos van az ország élén.
Nem engedik leszállni a repülőjét, erre megy autóval. Ha azt se engedik be, akkor gyalog ment volna, vagy mi a fasz? Azt kellett volna, hogy anyátok picsáját, akkor nem megyek sehova, de ide se fog belépni egy román politikus se míg térden csúszva nem jön. Hihetetlen, hogy a semmit érő diplomáciánk miatt velünk mindent meg lehet csinálni, és rajtunk röhög egész európa. Egyszer látnám már, hogy odabasznak az asztalra, és kiállnak ezért az országért. De várhatom én azt ilyen tanyasi gönczkingáktól meg szefós sólyomlacikáktól.

Azon gondolkoztam ma, hogy az emberiség, amíg ilyen okos, szép és kulturált (lol) fajjá fejlődött ki hosszú évezredek kemény munkája által, mennyi hülye, haszontalan, vagy idegesítő szokást és hagyományt vett fel. Első ilyen, ami eszembe jutott, a tökvakarás. Illetve annak ocsmány megbélyegzése, társadalomból való kiűzetése és rasszista eltiprása.  
Ugye, kedves olvasók (és itt most érthető okokból férfitársaimat szólítom meg elsősorban) veletek is előfordult már, hogy az utcán sétálva, egy étteremben ülve, vagy csak otthon a tévé előtt ülve mély késztetést éreztetek eme tiltott cselekedet műveléséhez. De nem lehetett! Gúzsba kötött a női nem által hozott szabály, mely szerint ez undorító, gusztustalan, parázna dolog. De miért, kérdem én? Miért vakarhatom meg az orromat, a karomat, és miért nem egyik legnemesebb testrészemet, ha egyszer úgy tartja kedvem, illetve ezt súgják ösztöneim? Ha viszket, hát viszket, mossa az, aki lusta vakarni! Senkinek semmi köze a tökeimhez rajtam kívül, akinek nem tetszik, hogy vakarom, az ne nézzen ide.

A másik ilyen, amire harapnak a nők, a vécéülőke lehajtása. Hát kérem, hol van az megírva, hogy a vécéülőke default pozícióban le kell legyen hajtva? Benne van a használati utasításban? A tízparancsolatban? A vécéülőke terms and conditions-ában? A nők lehajtva szeretik, mi felhajtva, ennyire egyszerű. Nem kell e mögé is diszkriminatív szabályokat állítani. Ezúton üzenem a nőknek, hogy ezek után leszívesek felhajtva hagyni maguk után. Köszönöm.

Nah, más téma, mielőtt az összes női olvasómat elvesztem.

Olvastam a napokban az antianyaggyártásról. Hogyaszongya nem tudom hányszázmillió dollárba kerül tízmillió antianyagocska előállítása, de igazából ez semmire nem jó, mert több energiába kerül előállítani, mint amit kiad magából. Meg amugy is, a világon egy év alatt előállított antianyag mennyiséggel egy villanykörtét úgy két percig lehetne világításra bírni. Úgyhogy a tudósok csak kíséretezgetnek vele addig, amíg nem találunk valahol az univerzumban kibaszottsok antianyagot egy kupacban. Mert 17 gramm antianyaggal már el lehetne érni 40 év alatt a legközelebbi csillagot. De jó lenne, nem? Ott ülne a szerencsétlen űrhajós, bámulná a Proxima Centaurit, és könnybe lábadt szemmel azon gondolkozna, hogy hova is lett 40 év az életéből. Mert minek menne oda? Mi van ott, ami itt nincs? Csinál pár fotót, pár mérést, a tudósok meg jól megállapítják, hogy az a csillag is pont olyan, mint a többi ezercsrillió a galaxisban.
Persze már a hadsereg is érdeklődik az antianyag iránt, mert szerintük tök vicces lenne csinálni egy antianyagbombát. Szerintem is. Ezek minden áron ki akarnak nyírni mindenkit ezen a retkes bolygón? Végül is lehet, hogy jobb lenne.
Szóval nagyon ne tervezzetek az antianyaggal a közeljövőre, kár spórolni rá. Egyébként is mondogatom már egy ideje, hogy az emberiségnek még 3 dolgot kell feltalálnia, ahhoz, hogy én boldog ember legyek.
Az egyik a teleport. Nem lesznek kocsik, nem lesz szmog, nem lesz semmi káros.
Második a replikátor. (aki nem tudja mi az, az sürgősen szégyellje el magát és nézzen utána) Ezzel Don Pepe lehúzhatja a rolót. nincs többé éhezés, szomjazás.
A harmadik meg a holoszoba. (detto mint a replikátor) A holoszoba azért lenne jó, mert feltalálása után gyakorlatilag leállna minden ezen a bolygón. Mindenki otthon ülne a saját tökéletes virtuális világában, és szarna mindenre.
Ezeket találják végre fel, utána be is zárhatnak felőlem minden kutatóintézetet.

Póker. Pókerezni jó. Ezt nyilván azért mondom, mert ma is nyertem. Nem is keveset. Sőt, sokat. 4 óra alatt vagy kilenc beülőt. Pedig már az első óra végén untam az agyam. De erőt vettem magamon, összeszorítottam a fogam és nyomtam mint süket a csengőt.
Havi hasznom már karcolja a 20 beülőt, ami 4K hand alatt több, mint pofátlanság szerintem. De én nagyon szeretek pofátlan lenni.

Egyik csoporttársam megkérdezte kedden, hogy én mi szeretnék lenni, ha nagy leszek. Mondom olyan okos, mint te. Neeem, azt válaszoltam, hogy ocsmányul, gusztustalanul és kegyetlenül gazdag. De olyan szinten, hogy hányingerem legyen, ha a vagyonomra gondolok, és húszezresekkel tapétázzam ki a kerti budit. Kicsit meglepődött a válaszon, pedig teljesen őszinte voltam. Kérdezni, hogy ezt mégis hogyan szeretném. Mondom édesem ha tudnám, akkor valószínűleg nem egy vidéki egyetemen ücsörögnék, és nem veled beszélgetnék.
Amugy tényleg szoktam gondolkozni a jövőmön, de valahogy mindig ez az eredmény jön ki.

Hétfőn rendelek könyveket végre, anyámnak veszek kettőt, magamnak feltétlen beszerzem az Orwelltől 1984-et és az Állatfarmot, valamint Stephen Kingtől Az írásról című művet.
Most meg belevetem magam a szakdolgozatomba, mert ketyeg az óra :-S

A mai egy érdekes nap volt. 3 órás CG menet alatt kaptam 12 AA-t. Összsen nyertem velük 3dollárt. Fincsi.
Ennek ellenére szép pluszban zártam megint, majdnem 4 maxbuyin, úgy hogy volt pár orbitális baromságom. Pl. nem tudom hogyan sikerült egy KK-t kifizetnem QQ-val Kxx boardon. Wp Fire.

PS viszont megint felbacott agyilag. Nyomom a mosizoli-kupát, hatalmas eerdményekkel (12 verseny után 0 itm). Ez nem is lenne baj, hisezn fish vagyok, nade hogy akárhányszor pusholok, mögöttem van valami monster, azért az durva.
Betolom szerencsétlen 5BB-met kisvakból K9-el, mondom háha viszem a vakot. Persze. mögöttem AT instacall, és hiába van K a flopban, riverre sora lesz.
Következő, ugyanez a szitu csak buttonból KQs-el. Persze kisvaknál AA. Hello.
Következő, JQs-el emelek, kisvak call. Flop A high, dupla draw. Kisvak donkbet, of corse rátolom. Nála AA, én meg nem javulok. Mer mér is.

Aztán hétvégén játszottam Chilin is. Nézem az asztalokat, NL20-on 90% SS, és midnen asztalon 10 fős várólista. Azigen.
Na akkor felnéztem NL50-re, hátha kicsit normálisabb a nép. És az volt. Mondjuk itt se divat nagyon emelgetni, de legalább valami ésszerűséget fel lehet fedezni a játékban. Nyertem is egy keveset, így már 120-am van chilin. Egyszer jól lemákoltam egy KK-t QQ-val alacsony flop után hihi. Egyszer nekem is lehet.

Tegnap megint szőni kellett. Be kellett fejezni a két héttel ezelőtti munkát. Csinálom csinálom, agyszer jön a tanár, hogy mit készítek. Már funkcióját tekintve mi lesz az. Mondom bárcsak tudnám. Aszongya legyen baba. Aha, anyád picsáját lesz baba. Rávágtam, hogy sörösüvegtartó. Amugy tényleg ilyen kis hengeres formája volt. Ok, két óra múlva megint arra jön, aszongya szépen alakul a babám. Ezdebuzi. Teljesen ki akar kasztrálni, nem elég, hogy szőnöm kell, mint egy rossz buzi, még babát is csináljak. Mondom ez továbbra is sörösüvegtartó, hagyjon a babájával békén.
Megint két óra múlva már majdnem kész volt a művem, jelenkezek, hogy valahogy szedjük le a keretről, aztán hadd húzzak haza. Jön, aszongya váááááárjá, hát ez még nincsen kész, kell neki kéz meg láb. Mi van? Hát még elmászik a söröm vazze.
Itt már nem engedtem, mondom ez nem baba lesz, értse már meg. Jó de akkor legalább varjam össze az alját. Jó, ha ettől kielégülsz, összevarrom.
10 perc múlva mondom kész vagyok, mennék a pecsába már. Odajön, hát ez nagyon jó, ott a sarokban van sárga fonál, abból csinálhatsz neki hajat. Heee? Ez csak nem száll le a babatémáról bazz. Jó, mondom majd jövő héten. Azzal eljöttem.
Így most van egy szőttesem, ami semmi másra nem hasonlít, csak egy faszmelegítőre. De komolyan. Ha valaki hideg vidékre megy, csak szóljon, eladom szívesen. Mivel 8 munkaórám benne van, és teljesen egyedi, így kurvadrága lesz, előre szólok. Na meg azért is, mert egy mocskos kapitalista vagyok.

Tegnap megint tanultam valamit a fókuszból. Aszexuális bazzeg. Manapság így nevezik azokat, akikkel senki nem akar dugni. Aszexuális. Fogod?
Bemutattak egy olyan fazont, hogy nem tudtam, hogy sírjak, nevessek, vagy hányjak. Vagy mindhármat egyszerre. Hitlerbajuszos csávó, kisminkelt fejjel, női göncökben mesélt arról, hogy ő nem érez szexuális vágyat senki és semmi iránt, mert rengeteg csalódás érte már. Hátbazz ha így nézel ki, mit vársz? És ezeket mutogatják a tévében. És sajnálni kell őket persze. Nem undorító, nem, aszexuális.
Így végiggondolva akkor életem során elég sok aszexuális emberrel volt már dolgom. Nem úúúúgy na.
Pl. az általános iskolás némettanárom. Róla 4 éven keresztül megvoltam győződve, hogy egy cyborg, akit a jövőből küldtek vissza, hogy minket terrorizáljon. Vagy a másik teória szerint Adolf egyenesági leszármazottja. Nagyon komoly volt az a nő, féltünk tőle mint KK-val az ászos floptól. Olyan néma csönd volt az óráján, hogy nem csak a saját, de a harmadik szomszéd szívdobbanását is lehetett hallani. Na őt speciel soha senki nem dugta meg szerintem.

Vagy ott van szintén általánosból Bajszi. Ő nevével ellentétben lány, mégis olyan arcszőrzete volt szegénynek, hogy mi kis pubertás pöcsök elszégyelhettük magunkat mellette. Ehhez jött a kiszeltündés szemöldök, így nem csoda, ha nem ő volt az osztály álma. Emellett wp is volt a csaj. Egyszer elhagyta a kulcsát, gondolta bemászik a kapun. Ez olyan jól sikerült neki, hogy szilánkosra törte a bokáját a művelet közben. Nem is láttuk egy évig.

Szintén osztálytársam volt Zsoltika. Zsoltikáról annyit kell tudni, hogy permanensen olyan masszív húgyszagot árasztott magából, hogy nem lehetett megmaradni mellette. Nem volt agyilag se százas, ezt bizonyítja, hogy egyszer órán a padba pisált. És ez most nem egy népmesei elem a blogomba, ez tényleg így történt. Ő meg a lányok álma volt gondolom.

Ha már osztálytársak, nem hagyhatom ki Golyót. Golyó nyolcadikban került hozzánk, akkor lehetett vagy 16-17 éves. Egyszer láttuk egész év során, első nap, amikor bejött a könyveiért. Azóta is éget a kíváncsiság, hogy meglett-e neki a nyócátalános.

Szintén legendás alak volt Gergő. Gergő már hetedikes korában (15 évesen)  kőnáci volt, míg másoknak donáldkacsa vagy mecsbox volt a tolltartóján, neki szvansztika és vaskereszt. Folyamatosan mozgatta a lábát, én komolyan az együtt töltött két év alatt azt vártam, hogy mikor áll fel és mészárol le mindenkit az osztályban.
Vele a testnevelés órák voltak a legjobbak. Csak fejmagasságban rúgott, de azt igen hatékonyan. Egyszer egy haveromnak így törte el a karját. De azért együtt érző volt, mert felsegítette a nyüszítő gyereket. Igaz a törött karjánál fogva.
Ha véletlenül focizás közben a labda, Gergő és a bordásfal közé kerültél, gyakorlatilag borítékolható volt, hogy egy hétig nem jössz iskolába. Volt olyan, hogy egy percig szemben állt a bordásfallal, és izomból 10 centiről rúgdosta. Nem vette észre, hogy a labda már nincs ott.

Ejj azok a szép általános iskolás emlékek. És ez még nem minden, voltak még érdekes arcok, de azt majd más alkalommal. :-)
 

Cash Game: 4000 hand, +$414,58

A három hónapos vesztő széria után igazi felüdülés volt ez a hónap. Gyakorlatilag majdnem teljesen visszanyertem a november-december-január hónapok bukását.
Nem játszottam sokat, mégis sokat nyertem. Elfogadnám, ha minden hónapom így sikerülne. De nem fog persze. Pont ötszörösét értem el a célként kitűzött $5-os órabérnek.

MTT: 20 MTT (FT helyek: nincs) -$67,37

A versenyeket csak szórakozásképpen játszom, ahhoz, hogy komolyabb tanulságokat lehessen levonni a versenyjátékomból, ahhoz napi 4-5 csörtét le kéne nyomni. Ahhoz pedig se időm, se energiám nincsen.

STT: 19db $3-os SNG +$31,80

Szintén, mint az MTT, csak szórakozásból, illetve egy magán versenysorozat kedvéért szoktam játszani. Ennek ellenére sikerült cikra 20 verseny alatt 10 buyint nyerni, ami egyáltalán nem rossz. A bodogon ezeket a turbo sng-et bátran tudom ajánlani akár kezdő játékosoknak is, egy alap játékkal szerintem már plusszaban lehet lenni, annyira gyenge a játékosállomány

Bónuszok: +$42,56

Összes bevétel: $+421,57
Bankroll: $1250

Már márciusra is van két cg sessiönöm, bár sajnos egyik sem volt olyan sikeres, mint szerettem volna. Az elmúlt hetek hot runja bizony nem kicsit csapta meg az ego-mat, ami most visszaütött. Alázat nélkül nem lehet játszani!
Mostanában amugy veygesen játszok full ringet és short handedet, mikor melyiken vannak jó asztalok. Nagyjából kezdek is ráérezni az SH játék ízére, de azért még mindig az FR élvez előnyt.

1. sessiön: vasárnap délután fogtam neki, de 35 perc alatt rájöttem, hogy nem vagyok abban az idegállapotban, hogy játszak. Szétszórt voltam, türelmetlen, igazából kedvem sem volt játszani. 280 handet nyomtam le, és -52 dollárral zártam. Nem lehettem mérges csak magamra, elkerülhető partikban buktam sokat.

2. sessiön: ma délelőtt, a szokásosnál kicsit később ültem le játszani. Általában ha játszok délelőtt, akkor azt már fél9-9 körül elkezdem, mert ilyenkor nagyon sok amerikai fent van még, akik aztán tudnak potátlagokat produkálni. Egy-egy ilyen asztalon minden parti aranyat tud érni. Ilyenkor gyakorlatilag miden hand beülőért megy.
Szóval kicsit késve ültem be, és ez látszott is a nyomott potátlagokon. A vasárnapi bukás jó pofon volt, sokkal óvatosabban és megfontoltabban játszottam.
KB 400 hand ment le, ezalatt lett 7 dollár mínuszom. Voltam 50 mínuszban is, szóval ez nem is olyan rossz. Az első fél órában kifizettem egy magasabb flösst, illetve volt egy kombódrawom párral, amire betoltam turnön, az ellenfél megadta A-highal, és riverre leesett neki az ász, persze nem abból a színből, amiből kellett volna
Innen kapaszkodtam aztán vissza pár kisebb, és egy nagyobb pottal. A nagy pot AA-val volt, nem is emlékszem, hogy mikor nyertem teljes beülőt vele.
SH asztalon volt, ült ott egy gyerek négy beülővel, már akkor felfigyeltem rá, hogy sokszor gyenge kezeket is nagyon agressziven játszik meg, és borzalams megadásai vannak.
Szóval jött az AA buttonon, volt kb $35-om, előttem egy figura emel $0.85-ig, a négy beülős ráemel $6-ig. Nem is kívánhatna jobbat az ember. Reraise $15-ig, sejtettem, hogy nem fogja eldobni, bármije is legyen. főleg, hogy volt egy khhhm szóváltásunk a csetben előtte. :-)
Megadta, és a flop rainbow lett, egy kis ásszal. Belehívott valami nevetséges 2BB-t, én csak call. Turnre fullosodtam, ő csek, én csek. Itt már tudtam, hogy csak akkor fogok pénz kivenni belőle, ha blöfföl, vagy azt hiszi, hogy én blöffölök. Riveren is nagy sokára csekkelt, én pdig hagytam, hogy az időm háromnegyede lejárjon, majd rátoltam a maradék pénzem, ami kevesebb volt, mint a pot. Instacallolt, és mutatott egy TT-t. E öröm e bódottá. Nem volt egy tökéletes lejátszás, de a célnak (márhogy felduplázzon) megfelelt. A flop callom után biztosra vette szerintem, hogy nincs ászom, és a végén tényleg blöffnek hitte az allint. 

Nagyon szívesen betenném a HH-t is, de nem tudtam beüzemelni a bodog handgrabbert. Igazából nem is tudtam letölteni, ugyanis elfelejtettem a reggelt jelszavamat (amit egyszer már megváltoztattam, mert elfelejtettem lol) és nem hajlandóak újat küldeni. Szóval veszekednem kell a supporttal kicsit.
 

Kezdjük ott, hogy nem hittem volna, hogy ilyen macerás két blogot fenntartani. Igazából még azt sem döntöttem el, hogy melyikbe mi kerüljön fel. Ezért sem voltak bejegyzések mostanában. Viszont még így is van 3 fanatikus, akik megnézik a soha nem frissülő naplovat. Szegények milyen csalódottak lehetnek minden reggel. :-)

Szóval arra az elhatározásra jutottam, hogy ez a napló inkább a pókerről fog szólni, a többi marhaság megy a régi jól megszokott blogba. Elemzések, HH-k, grafikonok, stb. Mindenféle unalmas dolog lesz majd itt. Megpróbálok minden session után postolni, hogy hogy ment a játék, mi nem volt jó, hol hibáztam, stb.

Megpróbálom vista alatt futtatni a bodog handgrabbert, ha sikerül, akkor könnyű dolgom lesz, ha nem, akkor nehéz :-)

Kezdjük rögtön a mostani helyzet leírásával.

Tehát legtöbb pénzem a Bodogon van most, ez tegnap lépte át az $1000-t. Ahhoz képest, hogy egy hónapja alig $600 volt, ez nem is olyan rossz.

Van még pénzem a PokerStars-on, cirka $150, itt csak versenyeket, sng-ket játszok.

Némi apró a Titanon is van, ez olyan kb. $90

Összesen tehát $1300 bankrollom van, ebből kéne a világot megváltani. Sajnos pályafutásom során nagyon sokat ki kellett már vennem, de most igyekszem kicsit ezt visszafogni. Statisztikáim szerint ha minden fillér nyereségem meglenne, akkor több, mint $4000 csücsülne a számlámon.

NL25-ön játszok szinte kizárólagosan, mivel bodogon 4 asztal a maximum, ezért ennyin. Régóta tolom már itt az ipart, és nagyon szeretem ezt a termet, kezdő játékosoknak kiváló szerintem. Laza, már-már dilettáns ellelnfelek, magas potátlagok, magas flopnézés. Ideális, nagyon fekszik az én laza-agresszív játékomnak.

Ebből következőleg persze nagyon nagy ingadozások szoktak előfordulni, ezt jól kell bírni idegekkel. És néha gyomorral.

Ősz óta sok minden megváltozott itt Bodogon, sok regulár eltűnt, és nagyon sok új játékos felbukkant. A játék is megváltozott, egyre gyakrabban kerül full stack a potba, akár drawokkal vagy második harmadik párokkal. Ezért nagyon figyelős a játék, egy-két ilyet ha elcsípünk, alaposan megdobja az órabérünket.

Ha már órabér. Minden hónapra ki fogok tűzni bizonyos célokat, amiket szeretnék elérni az adott időszakon belül. Ez motiválni fog arra, hogy játszak, másrészt jobban nyomon lehet követni teénykedéseimet. Persze lesz minden hónapban egy összegézés is.

Szóval március:

Cash Game: minnél többet játszani. Sajnos így szakdolgozat időszakban nem sok időm jut játszani, meg ugye van még az embernek más dolga is. Cél legalább 7000 handet lejátszani, és hozni az $5-os órabért. Ezzel meg lennék elégedve. Ez a 7000 hand amugy kb. 40 játékórát jelent, ezt felszorozva 5-el, kijön, hogy márciusban $200 bevételt kellene realizálni. Folytatni kell a redeposit bónuszozást is, jövő héten befizetek $150-t, erre kapok 100% bónuszt, persze attól függően, hogy menniyt játszok. Egy 80-90 dollárt ez is behozhat.

MTT: Erre nem igazán lesz időm, heti 1-2 a maximum, jó lenne, ha beesne egy nagyobb nyeremény. Folytatom persze az OPHU freeket, és az OPHU ligát is. Utóbbin 13. helyen állok, a végén az első 10 fizet, jó lenne bejutni.

SNG, HU: ezekre nem fogok időt pazarolni, csak annyit fogok lejátszani ami a Mosizoli kupához kell.

No, akkor egyenlőre ennyi, igyekszem majd rendszeresen jelentkezni, vasárnap például a február hónap összegzésével és tanulságaival!

Ez a bejegyzés eredetileg a hogyvolt.blog-ra készült, de ott nem tartottak rá igényt, gondoltam azért ide kiteszem, hogy ne vesszen el a süllyesztőben. Még az is lehet, hogy valakinek tetszik...

Íme az első (legeslegelső) versem, melyet majd újabbak követnek. Fogyasszátok szeretettel, véleményt, kritikát írni sem szégyen :-)

A kedvenc témáim mostanában a szmogriadó, meg a tojásdobálós törvény. Mindkettő létfontosság, a nemzet felemelkedését hatványozottan segítő, gazdaságélénkitő hatású rendelet.

Hihetetlen, hogy megint ilyen gay idő van januárban. Már 4 napja csorog az eső, komolyan félek, hogy egyszer bepisálok éjszaka, álmomban. Apropó álom. Megint furákat álmodtam. Remélem van köztetek álomfejtő, bár szerintem tűrje fel az ingujját akkor.

Szóval... (nagylevegő)

Ez a most induló blog folytatása egy lassan 3 éve megkezdett naplónak, mely már több, mint 500 bejegyzéssel büszkélkedhetik. Az régi napló sem fog megszűnni, a kettőt párhuzamosan fogom vezetni.

Íme a régi: http://www.onlinepokerhu.com/poker/forum-1691

Kínkeservek, asztalcsapkodások és szitokzivatarok után oldal lassan elnyeri végső formáját, remélem nem csak nekem tetszik.

Hamarosan jelentkezem az első bejegyzéssel, melyben megtudhatjátok, hogy mit is keresek én itt.

Üdv

Firestarter18